Nyelvtudományi Közlemények 107. kötet (2010-2011)
Tanulmányok - Honti László: Personae ingratissimae? A 2. személyek jelölése az uráliban (Personae ingratissimae? The marking of second person in Uralic) 7
Personae ingratissimae? A 2. személyek jelölése az uráliban 33 minini gehen’). So auch meistenteils in den anderen Sprachen. Was daß verneinende Verb betrifft, tritt beides auf: ohne Personalendung z. B. fi. elä, älä, lpN ale, mit derselben z. B. tscher. it. Wie wäre wotj.-syrj. n in en zu verstehen, wenn es nicht Personalendung ist? Es könnte vielleicht ein Element derselben Funktion wie z. B. das l in fi. elä, lp. ale sein. Im Tscher. zeigt das verneinende Verb in der 3. Person ein Element n, пә: Sing, эпуе, plur. angst [...] Nun liegt der Gedanke nahe, daß dieses tscher. n mit dem n in perm, en zusammenzustellen wäre. Interessant ist, dass in wotjMU die Singularform e>ni (WS II 59)25 neben der gewöhnlicheren en begegnet [... ] [Bekezdés.] Wir haben aber n teilweise auch in den pluralischen Formen des verneinenden Verbs [...] Wenigstens im Präs.-Fut. und im Prät. des Syrj. ist plur. n analogisch nach dem Sing. Ebenso vielleicht im Imperat. des Syrj. (zu beachten Steph. id) und des wotj. Falls das n im Imperat. keine Personalendung ist, wäre es doch möglich, daß das n im plur. Imperat. nicht analogisch ist” (Uotila 1933: 113-114). Uotila eszmefuttatásának az a lényege, hogy nem látott lehetőséget az n létrejöttének kiderítésére. A zűrjén és a votják -n igei személyragban Rédei ugyanazt az n elemű deverbális névszóképzőt látta, amely a magyar vagyon, megyén, lészén, tészén igealakok -n személyragjaként ismert: „Ugyanez az igenévképző lehet meg a zürj. munan ’mész’, munin ’mentél’ alakokban, valamint a zürjén-votják tagadó ige felszólító módú e. és t. sz. 2. személyének (en) n elemében is. Lásd még zürj. praes. on ’du... nicht’, praet. en ’du... nicht’” (Rédei 1989: 151, 158, 5. jegyzet). Ez azonban legfeljebb olyan ötletként fogadható el, amely nélkülözi a bizonyítási kísérletet. A zűrjén pl. 2. személyű -nnid személyvégződésben is van n elem, ezt illetően Rédei ekképp vélekedett: „Die Possessivsuffixe [...] haben auf die Gestaltung der Personalsuffixe eine Wirkung ausgeübt. Der Teil -nid des Personalsuffixes -nnid (-dnid) ist z. B. mit dem Possessivsuffix -nid identisch.26 In den altsyrjänischen Sprachdenkmälern ist die ursprüngliche Form-dnid noch vorhanden. Im heutigen Syrjänischen sind die Formen -d und -nnid fakultative Varianten” (Rédei 1988b: 390). A pl. 2. személyű alternatív igerag birtokos személyjeli eredetű -nid elemében az -n- uráli kori többesjel, amely eredetileg a birtok többesét jelölte (Rédei 1988b: 385; ennek vogul kapcsolatát lásd itt a 1.1.2.1. pontban). Csúcs, miután okkal elutasította a zűrjén és az obi-ugor -n igei személyrag kapcsolatát, más megoldással kísérletezett: „Für die Herkunft der syrjänischen Endung bietet sich noch eine relativ einfache Erklärung: es wurde von der 2Pl-Form munannid < altsyrjänisch munadnid abgesondert, in Analogie der Formen der 3. Person. Nach dieser Annahme hat sich also das ZR27 2Sg-Endung -n in der syrjänischen Sprache entwickelt. Gegen die Annahme spricht dass auch die Imp. 2Sg-Form des wotjakischen Negationsverbs -n enthält. Dieser Widerspruch kann eventuell damit aufgehoben 25 = Wichmann 1901. 26 A pl. 3. személyű igerag (-ni) is a megfelelő birtokos személyjelből (-nis) származik (Rédei 1988b: 384, 390). 27 ZR = zűrjén, syrjänisch.
