Nyelvtudományi Közlemények 107. kötet (2010-2011)
Szemle, ismertetések - Sirkka Saarinen - Eeva Herrala (tóim.): Murros. Suomalais-ugrilaiset kielet ja kulttuurit globalasaation paineissa (Maticsák Sándor) 330
330 Szemle, ismertetések Keresztes László a keresztel, kereszt(ség) szócsalád vizsgálatával konkrét modellt is bemutat a kis finnugor nyelvek szókincsének elemzésére. A bibliafordításoknak a jövőben nagy szerepe lehet az irodalmi nyelv tudatos fejlesztésében-tervezésében, a beszélők szókincsének gazdagításában, kifejezéskészletük árnyalásában. Mindezek a nyelvi gazdagság felé vezető lépések a nyelvi presztízs emelkedéséhez vezethetnek, ahogy ezt a lapp esetében is láthatjuk. A Kaisa Häkkinen tiszteletére összeállított kötet színvonalas tanulmányokat tartalmaz a finn nyelv múltjáról, a finn és közeli rokon nyelvei etimológiai kérdéseiről. A könyvet néhány finnugor tárgyú írás is gazdagítja. Tudom, hogy ilyen kötet esetében a szerkesztők „hozott anyagból dolgoznak”, de még jobb lett volna, ha több finnugor nyelv (és kutató) is képviseltette volna magát (teljesen kimaradt például a mordvin és az obi-ugor ág). Ezt az apróságot leszámítva a mintaszerű külalakkal, nagy filológiai gondossággal összeállított kötet tanulmányai számos új meglátással, eredménnyel fogják gazdagítani a finn és finnugor nyelvtudományt. Az ünnepeknek pedig szintúgy számos új gondolatot, töretlen munkakedvet, tudományos eredményekben gazdag alkotóéveket kívánunk! Maticsák Sándor Sirkka Saarinen - Eeva Herrala (tóim.): Murros. Suomalaisugrilaiset kielet ja kulttuurit globalasaation paineissa Uralica Helsingiensia 3. Helsinki 2008. 199 lap. Szomorú tény, hogy az oroszországi finnugor népek egyre nehezebb demográfiai helyzetben vannak. A népesség létszáma szinte mindenütt csökken, a férfiak átlagéletkora az arktikus viszonyok között nem éri el a hatvan évet sem, az anyanyelv használata visszaszorulóban van, az iskolák száma fogy, a nyelvi presztízs és a nyelv megtartó ereje egyre halványul, a környezetszennyezés kiszorítja az északi őslakókat lakóterületükről stb. E kérdéskört vitatták meg jeles finn tudósok a Finn Tudományos Akadémia centenáriuma alkalmából tartott konferenciájukon, amelynek anyaga később könyv formájában is megjelent. A kötet három részre tagolódik. Az elsőben a szerzők áttekintést adnak a finnugor népek demográfiai állapotáról és az oroszországi lakosság nyelvi helyzetéről. A másodikban a finn nyelv fejlődési lehetőségeit és a finnugrisztika mai helyzetét veszik
