Nyelvtudományi Közlemények 107. kötet (2010-2011)
Szemle, ismertetések - Sanoista kirjakieliin. Juhlakirja Kaisa Hákkiselle (Maticsák Sándor) 322
328 Szemle, ismertetések munkájának eredményeképpen. Winkler Kari Pajusaluval együtt 2009-ben jelentette meg a több mint 1400 szócikket és kb. 8500 adatot tartalmazó Salis-Livisches Wörterbuchot. Eberhard Winkler jelen cikkében (371-382) e nyelvjárás szókincsét tekinti át. A lett nyelv jelentős hatásáról tanúskodik, hogy a vizsgált szókincs egyharmada, 476 szó lett eredetű. 4. A kötet írásainak túlnyomó többsége - értelemszerűen - a finn nyelvvel vagy a balti finn és lapp nyelvekkel foglalkozik. A 31 tanulmány között mindössze négy terjed túl a Baltikum képzeletbeli határain, ezek egyikéről, M. Nagy Ilona magyar témájú írásáról már korábban szóltam, most pedig a három - tágabb értelemben véve - finnugor nyelvészeti kérdéseket taglaló tanulmányt mutatom be részletesebben. 4.1.2008-ban jelent meg Arto Moisio és Sirkka Saarinen cseremisz szótára (Tscheremississisches Wörterbuch), amely Porkka, Genetz, Wichmann, Räsänen, Uotila és E. Itkonen gyűjtésén alapszik. Habár a hat kiváló finnugrista gyűjtőmunkája hat évtizedet ölel fel, Sirkka Saarinen jelen kötetbeli tanulmányában (Marin sanaston alkuperästä, 335-342) mégis az anyag homogén jellegét hangsúlyozza. A négy fő nyelvjárásból összetevődő szókincs az agrárkultúrára épül, teljességgel hiányoznak belőle a modern ipari és városi életre jellemző szavak. A szótár felépítése során a szerkesztők az etimológiai elvet alkalmazták: a képzett és összetett szavak az alapszó alá vannak besorolva. (Ezt megkönnyíti, hogy a cseremisz képzések és összetételek transzparensek.) Gondot itt a csuvas és tatár jövevényszavak okoznak, hiszen őket külön címszó alá kellett felvenni. Saarinenék arra is törekedtek, hogy az ősi szavak mellett minél pontosabban feltüntessék a szó korát (uráli, finnugor stb.). A szótár összességében 4666 címszót tartalmaz, a képzett és összetett szavak nélkül. Ezeknek közel 12%-a ősi eredetű, 314 uráli/finnugor, 132 finn-permi, 94 finn-volgai. Ún. volgai-permi besorolást (azaz a finn-lapp ágban nem fordul elő) tíz szó kapott, volgait pedig hat. A szótár csuvas eredetű szavainak száma 488, tatár 735, összesen tehát több mint negyedét teszik ki a szóállománynak. A tatár eredetű szókincs elsősorban a keleti nyelvjárásokban honosodott meg (Räsänen és Isanbaev számításai szerint tízszer annyi fordul ott elő, mint a nyugati dialektusokban), ez azt sugallja, hogy már a mari egység felbomlása után kerültek be. Az orosz eredetű címszavak száma majdnem eléri az ezret (21%). Számuk a kétnyelvűvé válással, a nyelvi asszimilációval egyre nő (közöttük viszont kevés olyan van - ellentétben a törökségi elemekkel -, melyek szóképzések alapjául szolgálnak). A szótárban megtalálható még néhány iráni és balti átvétel is, így összességében a jövevényszavak a szóállománynak közel felét (48%) teszik ki (az EWUng-ban ez 53%). Az onomatopoetikus-deskriptiv szavak aránya négy százalék, az ismeretleneké viszont - kicsit meglepő módon - 33,7%! Ez elsősorban a cseremisz etimológiai kutatások kiforratlanságából adódik. Ügy tűnik tehát, hogy a cseremisz etimológusoknak még bőven lesz tennivalójuk... 4.2. Csúcs Sándor Die Rekonstruktion der permischen Grundsprache című könyvében 1554 őspermi szótövet rekonstruál (ebből 1388 biztos). Azt írja Permiläisen
