Nyelvtudományi Közlemények 107. kötet (2010-2011)

Tanulmányok - Honti László: Personae ingratissimae? A 2. személyek jelölése az uráliban (Personae ingratissimae? The marking of second person in Uralic) 7

26

HoNTi László

Sy sg.-du.-pl. 2. kol-эп ’házad; a ti (2/«>) házatok’;

Ju sg. 2. käl-әп ’házad’, du. 2. kal-эп ~ kal-än ’a ti (2) házatok’, pl. 2. käl-än ’a ti (°o) házatok’ (Kálmán 1976: 31);

Sy sg.-du.-pl. 2. miney-әп ’mész; mentek (2/°o)’;

Ju worá-n csinálsz’, du.-pl. 2. wöri-пә ~ worá-n csináltok (ti 2/°°)’ (Kálmán 1976:37).

Az osztjákban a du. 2., a du. 3. és a pl. 2. személyi: morfémák estek egybe, a sg. 2. személyi: ezektől mindig eltérő hangalakú, az igei személyragok az alanyi ragozásban megőrizték eltérő hangsorukat, például:

V kát ’ház’: sg. 2. kúton ’házad’ <->■ du. 2., du. 3., pl. 2. kutőtőn ’(ti 2/°°) házatok; az ő (2) házuk’;

DN yof ’ház’: sg. 2. yofen ’házad’ •<->■ du. 2., du. 3., pl. 2. yofesan ’(ti 2/°°) házatok; az ő (2) házuk’;

Kazyaf ’ház’: sg. 2. yafe« ’házad’ du. 2., du. 3., pl. 2. pián ’(ti 2/°°) házatok; az ő (2) házuk” (Honti 1986: 124, 132, 136),

V tu- ’hoz’: tuw-дп ’hozol’ ч-> tuldtőn ’(ti 2) hoztok’ •<-> tultőy ’(ti °°) hoztok’;

V sg. 2. túlin ’hozod azt’ -<-> du. 2., du. 3„ pl. 2. tulőtőn ’(ti 2/°o) hozzátok azt; (ők 2) hozzák azt’;

V sg. 2. tulőylan ’hozod azokat (2)’ <-*■ du. 2., du.3., pl. 2. tulőylin ’(ti 2/°o) hozzátok azokat (2); (ők 2) hozzák azokat (2)’;

V sg. 2. fwZZan ’hozod azokat (<»)’ -<->■ du. 2., du.3., pl. 2. íuZZZn ’(ti 2/°o) hozzátok azokat (°°); (ők °o) hozzák azokat (°°)’;

DN wax- hív’: sg. 2. waxtan ’hívsz’ <-> du. 2. way fa fan ’(ti 2) hívtok’ «-> pl. 2. wayfafa ’(ti со) hívtok’;

DN sg. 2. waxten ’hívod’ <—> du. 2. wayíasaa ’(ti 2) hívjátok’ -<->• pl. 2. waytesa ’(ti oo) hívjátok’;

Kaz mű- ’ad’: sg. 2. тӓлэп ’adsz’ «-> du. 2. mäAtsn ’(ti 2) adtok’ <->■ pl. 2. mäAti ’(ti oo) adtok’;

Kaz sg. 2. тӓлеп ’adod azt’ <-* du. 2., du. 3., pl. 2. тӓллдп ’(ti 2Л») adjátok azt; (ők 2) adják azt’;

Kaz sg. 2. тӓАлап ’adod azokat’ du. 2., du. 3., pl. 2. тӓлләп ’(ti 2/°°) adjátok azokat’ (Honti 1986: 107, 113,119). Az északi nyelvjárásterület nagy részén (Ni, Ser, Kaz, Syn) a du. 2., a du. 3. és a pl. 2. személyekben az egyes és a nem egyes számú tárgyra vonatkozó igeragok is egybeestek.

A nem egyes számbeli vogul szuffixumok rendszerében végbement változás okait tehát a du. 2. és a du. 3. homofóniájának elkerülésére való törekvésben vélem megtalálni. A későbbiek folyamán az osztj ák és a vogul kötött személyjelölő morfémák rendszerében bekövetkezett változásokat mégis a du. 2., a du. 3. és a pl. 2. egybeesése jellemzi (Honti 1976:88; vő. továbbá Szinnyei 1927:115; Fincziczky 1928-1930:366; Hajdú 1976:133, 142,1986:4), vagyis a főnevek birtokos személyjelezéséből és az igék ragozásából bőségesen idézhetők tehát adatok az efféle kiegyenlítődésre, amelyek analóg jelenségként erősíthetik magyarázatomat (az iménti adattár egy kis részének megismétlésével):