Nyelvtudományi Közlemények 107. kötet (2010-2011)

Tanulmányok - Honti László: Personae ingratissimae? A 2. személyek jelölése az uráliban (Personae ingratissimae? The marking of second person in Uralic) 7

Personae ingratissimae? A 2. személyek jelölése az uráliban

27

osztják

V kutatan, DN xoteson, és Kaz x^tan ’(ti [21°°]) házatok’jelentése egyúttal ’[az ő

[2]) házuk’ is; ugyanígy:

V tulatan ’(ti [2]) hoztok; (ti [2/°o]) hozzátok azt; (ők [2]) hozzák azt’;

DN waxesdn ’[ti [2]) hívtátok őt; (ők [2]) hívták őt’;

Kaz тӓлләп ’(ti [2/°°]) adjátok azt, azokat (2/°°)’ (Honti 1986: 107, 113, 119, 127, 132, 136);

vogul

Ju sg. 2. kal-әп ’házad’, du. 2. käl-әп ~ käl-än a ti (2) házatok’, pl. 2. käl-än ’a ti (°°) házatok’ (Kálmán 1976: 31);

P kum ’férfi, férj’: kumeen ’(a te) férjeid (2/°°); (az ő) férjei (2/°°); (a ti [21°°]) férjeitek (2/°°); (az ő [21°°]) férjeik {2/°°)’ (Honti 1988: 153-154);

Sy kol ’ház’: kolen ’(a ti [2]) házatok; (az ő [2]) házuk’, kolayen ’(a ti [2]) házaitok

(2); (az ő [2]) házaik (2)’, ко1ап(эп) ’(a te) házaid (°°); (a ti [°°]) házaitok (°°)’ (Kálmán 1989: 46, 47);

Ju wörä-п csinálsz’, du.-pl. 2. wöri-na ~ worá-n csináltok (ti 21°°)' (Kálmán 1976:37);

P kit- ’kérdez’: kitileen ’(ti [2/°°]) kérdezitek őt’, kitajeen ’(ők [2!°°]) kérdezik őt; (te) kérdezed őket {2/°°)-, (ők [2/°°]) kérdezik őket (21°°)’ (Honti 1988: 158);

Sy totéyan ’hozol; (ti [2!°°]) hoztok’, totijaysn ’hozod azokat (2); (ti [2/°°]) hozzátok azokat (2)’ (Kálmán 1989: 56, 58).

A paradigmák gyorsan képesek átalakulni, átrendeződni, erre példa az új déli osztják tárgyas ragozás, amelyben az egyes számú határozott tárgyra utaló igealakhoz (az igei személyragot követő pozícióban!) a főnévi abszolút paradigmából ismert számjelek járulnak (példáimban a számjeleket kötőjellel különítem el, és félkövér betűkkel írom):

C set]ke-yat-am ’ich prügelte sie beide’ ~ serjkem-уәп ’id.’, serjk-et-am ’ich schlug sie (°°У ~ ser\kem-at ’id.’, vö. sekkem ’ich prügelte es’ (Karjalainen-Vértes 1964: 57-58; vö. még 89, Honti 1983: 174), vö. C ewa ’Mädchen; Tochter’, ewe-yan ’id. (2)’, ewet ’id. (°°)\xot ’Haus’, xot-кэп ’id. (2)’, ;j;of-ai ’id. (°°)’ (Karjalainen-Vértes 1964: 44).

Ez a megjegyzés a permi -n rágós (állító és/vagy tagadó) igealakok miatt aktuális, e permi igeragok is kialakulhattak ugyanis a paradigmatikus asszimiláció réven a sg. 1. személyű *-m (> -0) hatására > -n, de mivel a sg. 1. személyű *-m eltűnését követően a sg. 1. személyben megbomlott a közvetlen hangtani megfelelés, a sg. 2. személyben nem jött létre az egységesülés.

Ismereteim szerint ilyen típusú kiegyenlítődést az uráli nyelvcsaládon belül csak az obi-ugor személyes névmások mutatnak, de más nyelvekből vannak olyan párhuzamok, amelyek ugyancsak egyértelműen megerősítik magyarázatomat. Talán közismert, hogy a hollandban a semleges nemű határozott névelő és egyes számú

3. személyű névmás hangalakja hét, amely egyebek közt a német es és az angol it ugyancsak egyes számú 3. személyű névmás etimológiai megfelelője. A holland hét szókezdő mássalhangzója, amely a mai nyelvben már csak az írott formában