Nyelvtudományi Közlemények 107. kötet (2010-2011)

Emlékülések - Zaicz Gábor: Hunfalvy tudományos nyelvészeti folyóiratai (Hunfalvy’s linguistic journals) 244

Emlékülések 249 recenziójában leszögezi: „ A ki [... ] köztünk a scytha kérdés megoldásához fog, egyi­két sem tudván azon sok nyelvnek, a melyekkel okoskodni kell, az természetesen jól jár. Nem ismervén semmi nehézséget, bátran halad czélja felé, s megcsinálja a his­tóriát, a mint az neki kell” (NyK 10: 176). A Suomi című folyóiratban Ahlqvisttól, Europaeustól közölt cikkeket ismertet (NyK 3: 19-37, 7: 198-221), és ezeket saját véleményével kiegészíti. Másutt különféle német munkákat recenzeál. Az Új tudomá­nyok új előítéletek meg adalék a finn-ugor népek történeteihez című recenzió (NyK 14: 1-59) értekezéssé lép elő, hiszen például a finnugrisztika történetének érdekes vázlatát olvashatjuk, melyet aztán a dán kortárs, Rasmus Rask életművének elem­zésével zár le. Riedl Szende és mások által írt magyar nyelvtanhoz a gimnazista ko­rában Miskolcon magyarul megtanult Hunfalvy megjegyzi: „Az előadás mindenütt egyszerű és világos, a hol a magyaros szórend ellen [mármint írója] nem vétkezik, - a mi gyakran történik” (NyK 3: 276). Munkatársai közé számosán csatlakoztak a Magyar Nyelvészet gárdájából. Első­sorban Budenz József, akinek tanulmányai közül legértékesebb a Moksa- és erza­­mordvin nyelvtan (NyK 13: 1-133) és a Svéd-lapp nyelvmutatványok (NyK 12:161 — 220). Vámbéry Ármin, az ugor-török háború másik fő alakjai is gyakran szerepel, és az összecsapások is megmutatkoznak (pl. NyK 8: 114-120, 125-189 kontra NyK 10: 67-135). Az újak közül a műfordító Barna Ferdinánd egy alapos magyar nyelvtörté­neti cikkel jelentkezik (NyK 7: 333-402), Szarvas Gábor latinizmusainkat vizsgálja meg (NyK 10:136-174). Korrajzi ízű ismertetés Lindner Ernőnek Kempelen Farkas és viszonylásai a nyelvtudományhoz című írása (NyK 8: 325-480). A nyelvművelés tudományos folyóirata az 1872 óta megjelenő Magyar Nyelvőr. A Szarvas Gábortól szerkesztett kiadványba 1886-ig összesen 12 cikket küldött. Az összehasonlító magyar nyelvtudomány nevezetéhez című cikkében (Nyr 3:145-149) Budenz Magyar-ugor szótárának címéről értekezik. Hunfalvy szerint találóbb volna egy finnugor összehasonlító szótár címnek, mint írja: „a finn-ugorságba minden nyelv tartozik, a mely történelmi nyelvtudományunk tárgya” (147). Ugyanebben a 3. kötetben található Hunfalvy MUSz-értékelése (i.m. 197-204). Lelkes hangú a cikk: „E nagyszerű feladat megoldására köztünk Budenznél képesebb ember nincs” (197). Ismertetésének végén megállapítja: „Azonban nagyon lehet, hogy a mit ma én és Budenz is helyeslünk, azt később talán másképen fogjuk tekinteni; ez a dolog természetével jár” (204). Emellett Hunfalvy a magyar helyesírásról írt a Nyr-ben lé­nyeges cikkeket (Nyr 1: 202-206, 2: 1-6, 7: 4-9, 55-59, 99-103). Kifejti, hogy a he­lyesírás szabálya kizárólag - idézem - „a szófejtés által ellenőrzött, igazolt, néha ta­lán mérsékelt kiejtés” lehet. Hunfalvy Pál a Magyar Nyelvészeten és a Nyelvtudományi Közleményeken kívül még két, német nyelvű folyóiratot szerkesztett, címük: Literarische Berichte aus Un­garn és Ungarische Revue. A Literarische Berichte aus Ungarn című folyóiratban, melynek fennállása során négy kötete látott napvilágot 1877 és 1880 között, 1877- ben Die ungarische Sprachwissenschaft címmel írta az egyetlen nyelvészeti tárgyú

Next

/
Thumbnails
Contents