Nyelvtudományi Közlemények 107. kötet (2010-2011)
Tanulmányok - Honti László: Personae ingratissimae? A 2. személyek jelölése az uráliban (Personae ingratissimae? The marking of second person in Uralic) 7
12 HoNTi László 1. táblázat. Az obi-ugor nyelvek személyes névmásai V Osztják DN Kaz t Vogul P So Sgí. mä (man-) mán, má ma (mán-) äm (ämän-) am (amn-) am (ӓпәт-) 2. nőt] nötj nät] näw näy nat] 3. löy téw AŰW tüw, täw täw taw du. 1. min min minтёп, min тёп 2. nin nin ninnin, nin пёп 3. Un tin АШ-ten, tin ten pi. 1. mérj möt] műt] mät] man mán 2. nét] nét] nät] nän nan nän 3. ley téy aíw tán tan tán (DEWOS 735, 884-885, 1004; Liimola 1944; 20-23, még vö. Honti 1988; 155) Az n elemű személyjelölőt (is) használó nyelvek a vogul kivételével ismerik a 2. személyű, *t kezdetű személyes névmást vagy az abból agglutinálódott személyjelölő szuffixumot (is): a) A t kezdetű személyes névmásnak az osztják morfológiában, egészen pontosan az igeragozásban fellelhető nyomára többen (Szinnyei 1927: 115; Fincziczky 1928-1930: 366; Hajdú 1973:133, 142, 1986: 4; Honti 1976: 73 kk.) is utaltak, pl. du. 2. VVj Trj -(a)tdn/-(§)t§n, J -(d)tsn, DN -(s)tdn, Kaz -tan, pl. 2. VVj Trj -(d)tdy/-(d) tsy, J -(d)tsy, DN -(s)td, Kaz -ti (Karjalainen-Vértes 1964: 277-281; Paasonen-Vértes 1965: 90-92; Honti 1986: 107-122), de ez megvan a legkeletibb osztják (= VVj) nyelvjárásterületen az egyes számú birtokra vonatkozó birtokos személyjelezésben is: du.-pl. 2. VVj -(3)tan/-(d)tdn (Honti 1986: 39). b) A zűrjén igeragozásban n elemű a személyjelölő: sg. 2. -n, pl. 2. -nnid, a tagadó ige jelen idejében: sg.-pl. 2. on és múlt idejében (praeteritum): sg.-pl. 2. en, a prohibitív segédigében: sg. 2. en, pl. 2. en(e) (Rédei 1978: 81, 83, 84); a votjákban a tiltó ragozás segédigéjének hangalakja is tartalmaz n-1: sg.-pl. 2. en (Csúcs 1990: 54); de a tagadó és tiltó igeragozás is tanúsítja az eredeti *t elemű igei személyrag létét, például a zűrjén sziktivkari és letkai nyelvjárásában a tagadó ige múlt idejében ed(e) a pl. 2. személyű alak, a permják nyelvjárásban a jelen időben ugyanezen alak о de, a votják jelen idejében viszont sg.-pl. ud, múlt idejében ed hangalakú (Serebrennikov 1963: 283-285, 288; Csúcs 1990: 53). A zűrjén birtokos személyjeles paradigmában a 2. személyű személyjelek csak a *t elemű morfémák folytatóit mutatják, például: sg. 2. nominativus -id, pl. 2. nominativus -nid (Rédei 1978: 62); a votjákban ugyanez a helyzet: sg. 2. nominativus -edl-jed, -id, pl. 2. nominativus -dil-ti (Csúcs 1990: 38). c) A szamojéd nyelvekben is van n vagy n-1 tartalmazó, vagy *n-re visszamenő személyjelölő morféma: jurák -n (< *-nt): nü-n du stehst’, jenyiszeji -ddo (< *-ntV): mota-ddo ’du schneidest’, tavgi -tj (< *-n) niliti-rj ’du lebst’ (Hajdú 1986: 7; Mikola 1988:254,2004: 123).
