Nyelvtudományi Közlemények 106. kötet (2009)

Tanulmányok - Csúcs Sándor - Molnár Zoltán: Alternatív rekonstruktumok az UEW-ben (Alternative proto-forms in the Uralisches Etymologisches Wörterbuch) 7

8 CSÚCS SÁNDOR-MOLNÁR ZOLTÁN permi, finn-volgai vagy ugor) alapnyelv szókincsébe. A szótár címszóként közli a rekonstruált alapnyelvi alakot, és megadja hozzá (németül) a rekonstruálható jelen­tést is. Az alapalak a szerzők szerint az esetek többségében egyértelműen rekonst­ruálható,1 lásd például: kala ’Fisch’; de a szótár számos esetben több lehetőséget ad meg, például: apta- (opta-) ’belien’. Cikkünkben az utóbbi példához hasonló alter­natív alapalakokat vizsgáljuk.2 Ezek száma nem kevés, számításaink szerint a teljes anyag 528 esetet tartalmaz, ami az UEW szócikkeinek közel 30%-a. Igaz, az említett számban többször szerepelnek azok az esetek, amelyekben többféle alternáció is jelentkezik, például: рапсз ~ расз (ропсз ~ росз) ’Schwanz’. Itt az első szótagi magánhangzó és a szóbelseji mássalhangzó pozíciójában is két lehetőséget ad meg a szótár. Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk annak lehetőségét, nem lehetne-e csökkente­ni az alternatív alapalakok számát. Miért lenne ez fontos? Alternatív alapalakok re­konstruálását indokolhatnák a valaha létezett alapnyelvben megvolt területi vagy belső változatok. Ilyenek biztosan voltak, de meggyőző módon még egyet sem sike­rült rekonstruálni. A későbbiekben igyekszünk majd bebizonyítani, hogy az UEW általunk megvizsgált anyaga alapján sem tudunk teljes bizonyossággal az egyes alapnyelvekre hangtani változatokat rekonstruálni.3 Hangtani változatok rekonstruá­lását szükségessé teheti, ha nem tudunk dönteni a rekonstrukció alapjául szolgáló bizonyos feltevések kérdésében. Ha például bizonytalanok vagyunk abban, hogy voltak-e a finnugor alapnyelvben hosszú magánhangzók az első szótagban, akkor ebből logikusan következik a kettős rekonstrukció, például: kele (kéle). Az UEW anyagából két típus tartozik ide, az első szótagi rövid ~ hosszú magánhangzót tar­talmazó alakok (22 szó), illetve a szintén első szótagi i ~ ü alternációt mutató szavak (73 szó). A hosszú magánhangzók kérdésére egy későbbi tanulmányunkban vissza­térünk, itt csak azt szeretnénk elmondani, hogy meggyőződésünk szerint sem az uráli, sem a finnugor alap nyelvben nem voltak hosszú magánhangzók, ezért hosszú magánhangzós alakok rekonstruálását indokolatlannak tartjuk. Az esetleges i ~ ü alternáció kérdésére alább még visszatérünk, de azt már most jelezzük, hogy ennek feltevését sem tartjuk indokoltnak. Az elmondottak után érthető, hogy véleményünk szerint az alternatív alapalakok a rekonstrukciós módszer hiányosságaira vezethetők vissza. Mint ismeretes, a re­konstrukció végső soron a mai nyelvi adatok összehasonlításán alapul. Az alap­nyelvre tehát csak olyan szavakat, hangalakokat, hangokat, szabályokat stb. lehet 1 Nem szabad elfelednünk, hogy a hangalak rekonstrukciója ugyan szabályos hangmegfele­léseken és hangfejlődési tendenciákon alapul, mégis hordoz szubjektív elemet, vagyis végső so­ron a szerzők véleményét tükrözi. 2 Az anyagot Molnár Zoltán gyűjtötte össze az UEW-ből a T-048309 számú OTKA- projektum keretében készült Uráli Etimológiai Adatbázis (UEDb) felhasználásával. 3 A fentiekből következik, hogy a továbbiakban az „alternatív alapalak, alternáció stb.” kife­jezések azt jelentik, hogy „az UEW szerinti alternatív alapalak” stb.

Next

/
Thumbnails
Contents