Nyelvtudományi Közlemények 106. kötet (2009)

Emlékülések - Klinghammer István: Reguly Antal szerepe az Északi-Urál megismerésében (Antal Reguly’s role in the charting of the Northern Ural Mountains) 290

EMLÉKÜLÉSEK 297 hegyi patakokra is kiterjed. Az úthálózat bemutatására háromféle megkülönböz­tetést használ, saját útvonalát nyilakkal ellátott vonallal jelzi. Különleges gonddal tünteti fel a településeket, a nagyobbak jelölésére körök kombinációját használja. Meghatározó tartalma Reguly térképének a néprajzi határoknak, valamint a föld­művelés és állattenyésztés határának bemutatása. (A térkép tartalmát Márton 2008 dolgozta fel.) Reguly térképének megjelenését nagy örömmel fogadták a pétervári tudományos körök. Még azon frissiben méltatta a térképet a St. Petersburger Zeitung 20. száma. Többek között azt írják róla, hogy „Reguly lankadatlan szorgalommal vizsgálta és megfigyelte a vogulok országát és népét, akiket ő a magyarok legközelebbi nyelvro­konainak tart. Térképével és a hozzáfűzött magyarázatokkal Oroszország néprajzá­nak és földrajzának tudományában egy meglehetősen nagy terra incognita felfede­zője lett”. A térképet a Földrajzi Társaság által 1847-ben az Északi-Urál feltárására kiküldött Hofmann-expedíció eredménnyel használta. Az expedíció vezetése több példányban sokszorosította, és minden tagja kapott belőle - így a térkép útikalauza lett az expedíciónak. Tudománytörténeti érdekesség, hogy az expedíció tudományos eredményeit tar­talmazó első kötetben (Der Nördliche Ural und das Küstengebirge Рае-Choi, unter­sucht und beschrieben von einer in den Jahren 1847,1848 und 1850 durch die kais.­­russische geographische Gesellschaft ausgerüsteten Expedition I. Ortsbestimmun­gen und magnetische Beobachtungen, angestellt von M. Kowalski. St. Petersburg, 1853) azonban elmulasztottak megemlékezni Regulyról. Az expedíció 186 földrajzi helymeghatározást és 72 tengerszint feletti magasságmérést végzett, és elkészítette az Északi-Urál és a tengerparti Paj-Hoj-hátság részletes térképét. A leírásban az olvasható, hogy a térképet Ivanov és Berejnih kormányosok 1821-1828. évi part­felmérési adatainak, valamint Krusenstern 1843-ban végzett felméréseinek fel­­használásával teljesen az expedíció megfigyelései alapján készítették. Regulyt nem említették, pedig térképe nagy segítséget jelentett számukra. (Az egyetlen magyar­­országi térkép Pápay József hagyatékából került a debreceni Református Kollé­gium Könyvtárába.) Amint Reguly az első kötet megjelenéséről értesült, 1853. már­cius 15-én levelet írt Pétervárra. Aziránt érdeklődött, hogyan használták fel az általa nyújtott adatokat. Amikor megtudta, hogy az expedíció a nyomtatásban megjelent leírásában nem emlékezett meg róla, nagyon megsértődött (MTA Kézirattár, Reguly hagyatéka, 131. levél). Hofmann ezredes, az expedíció vezetője a második kötetben jóvátette a mulasztást, és elismerte Reguly érdemeit. Könyve bevezetésében megírta, hogy kérésükre Reguly nemcsak megfigyelései eredményét bocsátotta rendelkezé­sükre, hanem Lüttke admirális kívánságára az Északi-Urál térképét is elkészítette. Ez nagy hasznára volt az expedíciónak, mert hegyek és folyók nevének tömegét, települések helyét és elnevezését jegyezte fel. Hogy az expedíció részéről adott elég­tétel teljes legyen, az MTA könyvtára részére küldött kötet belső lapjára Hofmann saját kezű ajánló sorokat írt, amelyben elismerte Reguly érdemeit.

Next

/
Thumbnails
Contents