Nyelvtudományi Közlemények 106. kötet (2009)
Tanulmányok - Csúcs Sándor - Molnár Zoltán: Alternatív rekonstruktumok az UEW-ben (Alternative proto-forms in the Uralisches Etymologisches Wörterbuch) 7
14 CSÚCS SÁNDOR-MOLNÁR ZOLTÁN Mint az adatokból látható a mordvinban i, a zürjénben i van. Ezek bármelyik feltett előzményre visszamehetnek. Janhunen (1977: 21) az ősszamojédra e-t rekonstruál. További vizsgálat nélkül nem lehet eldönteni, hogy ennek melyik hang a valószínűbb előzménye. wilä (wülä) ’Oberfläche, Ober-, das Obere’ FU, ?u Finn, ylä ’höher, ober, Hoch-, ober-’: ylähuuli ’Oberlippe’, yli ’über; über-’, ylen ’sehr, ungemein, besonders’, yllä oben’, ylös ’auf, in die Höhe’ Est. üla : ülahuul ’Oberlippe’, ülal oben’, üli (Gen. üle): ülemaa ’Festland’, üles, ülese ’hinauf, auf, aufwärts, nach oben zu’ Lapp. S jillie Tänsi; Westen, N allen (Adv.) ’high; from high up’, álas (Adv.) ’(going) high up’, L allé-: allé-nuorrhta- ’Nordwest-, nordwestlich’, allén ’im Westen, allét ’von Westen, von Nordwesten’, aläs ’gegen Western, westlich, in westlicher Richtung’, nalä ~ nale (Postp., Adv.) ’auf, über, an, neben, bei’ Mord, vet-: E M veYks ’das oben Gelegene, Oberes, Deckel’, E velkska ’über etw. hin’ Tscher. KB wdl-: walna (Postp.) ’auf (wo?)’, wdkd, wdk (Postp.) ’auf (wohin?)’, wslän (Postp.) ’auf (wohin?)’, wdlec (Postp.) ’von - herab’ Wotj. S vil, К väl, G vil ’Oberfläche (S К G), Oberteil (S K)’, S vile, К vale ’hinauf, herauf, nach oben, in die Höhe; auf’ Syrj. S vil, V viv, PO vel ’Oberraum, das Obere’, S vile, P vive, PO vele ’auf, hinauf (S P PO), darauf (S P)’ Ostj. V eh, DN éta, О ál ’Deckel (V DN О), Bedeckung (V)’, DN että ’von-ab’, О elti ’über-hin; auf, oben auf’, V elawtayi, DT átaptá ’auf-darauf (V DT); über, quer über (V), über-hin (DT)’, V О el, DN et ’Körper (V DN), Haut (O)’ Wog. KMjiw-wäh ’Deckel des Sargs’ (Jiw ’Baum, Holz’), P äl ’Deckel’, So. kol-ala ’Dach der Winterjurte’ (kol ’Haus’) Jur. ? [O nil ’auf, darauf (wohin?)’, nine ’auf, darauf (wo?)’ Jen. ni ’nach oben’; nine oben’, niro ’von oben Twg. ni ’auf’, nini, nini oben Selk. i-, e-: Ta. innä, innä ’nach oben, hinauf’, Ke. inné, N enné ’nach oben] A finny ugyan elsősorban ü előzményre utal, de néhány esetben az г-nek is lehet a finnben у folytatója. A többi adat, így az idesorolt szamojéd és obi-ugor szavak magánhangzója is, inkább г-ből származtatható. Az is lehetséges, hogy a finnségi у másodlagos, vagyis a szókezdő w lekopása során a magánhangzóra tevődött át a labialitás jegye. Az eddig tárgyaltak után fennmaradó 124 első szótagi alternáció jellegét tekintve két típusba sorolható. Az egyikben hangrendi (palatális ~ veláris), a másikban nyílásfok szerinti változatok találhatók. A hangrendi alternációk meglehetősen ritkák, anyagunkban mindössze hat ilyen etimológiát találtunk.
