Nyelvtudományi Közlemények 106. kötet (2009)
Tanulmányok - Csúcs Sándor - Molnár Zoltán: Alternatív rekonstruktumok az UEW-ben (Alternative proto-forms in the Uralisches Etymologisches Wörterbuch) 7
Alternatív rekonstruktumok az UEW-ben 15 Mielőtt ezek részletes tárgyalásába belekezdenénk, célszerűnek látszik, hogy röviden összefoglaljuk a magánhangzók változására, illetve alternációira vonatkozó nézeteinket. Tapasztalati tény, hogy a magánhangzók sokkal nagyobb változékonyságot mutatnak, mint a mássalhangzók. Jól látható ez az uráli nyelvek nyelvjárásai közti különbségek vizsgálatakor. A jelenség oka, hogy a magánhangzók sokkal könnyebben változnak, mint a mássalhangzók. Ezt bizonyítják a „sárga könyv” adatai is. Az U/FU *o-nak még a finnben is 4-féle folytatója van a biztos etimológiákban, az észtben 7-féle, a norvég-lappban 5-féle, a cseremisz nyelv KB nyelvjárásában és a votjákG nyelvjárásában 8-féle, az osztják V nyelvjárásában 13-féle, a magyarban pedig az ö, ü kivételével bármelyik magánhangzó lehet a folytatója (Csúcs et al. 1991:27-31).A változásra való erős hajlam véleményünk szerint azzal magyarázható, hogy akusztikai jellegük (gyengébb zörejük) miatt a magánhangzók kevésbé fontos szerepet játszanak a szavak hangalakjának megkülönböztetésében, mint a mássalhangzók. Azt sem szabad elfelednünk, hogy a nyelv erősen redundáns rendszer,9 tehát egy magánhangzó nyíltabbá vagy zártabbá válása szinte egyáltalán nem befolyásolja az eredményes kommunikációt. Az elmondottakból az is következik, hogy ha a valaha ténylegesen létezett alapnyelvben voltak hangalaki változatok, akkor azokat elsősorban a magánhangzók körében kell keresni. Visszatérve ezek után a hangrendi alternációkra, kis számuk megerősíti azt a véleményt, hogy az uráli nyelvek többsége jól megőrizte a magánhangzók veláris, illetve palatális jellegét, hiszen ez az esetek óriási többségében egyértelműen rekonstruálható. kakta ~ käktä ’zwei’ FU, ??u Finn. kaksi (Gen. kahden) ’zwei’ Est. kaks (Gén. kahe) Lapp. N guokyté-vt-, L kuokte, К (116) T kikt, kikt (Gén. kút), Kid. /cayí, Not. fcwayí, A koxt Mord. E kavto, kafio, M kafta Tscher. KB U В kok (attr.), koktdt (subst., präd.) Wotj. S kik (kikt-, kik-), К как, G kik (kikt-) Syrj. S P kik, PO көк Ostj. V kät, DN két, О kát (attr.), V kätkan, DN О kátan (subst.), Trj. kitanti ’beide’ Wog. TJ kif, KU P So. kit ’zwei’, TJ kidaw, KU P kitay, So. kitiy (subst.) Ung. két (attr.), kettő (subst.) Jur. ?? [O side, Nj. siód Jen. Ch. sire, В side Twg. siti Selk. Ke sitté, N sede] 9 Egyes számítások szerint a redundancia mértéke a természetes nyelvekben kb. 70%.
