Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Tanulmányok - Elekfi László: A hatodik mondatrész (The sixth syntactic constituent) 45

ige értelmi alanya: cselekvő alany vagy röviden: cselekvő. Az alany is sokértelmű szakszó, pontos értelmét jelzőkkel rögzíthetjük.). Az angol terminológiára való utalás mellett jó volna konkrét (magyar vagy más ismertebb nyelvű) példákat bemutatni. - A propozicionális jelentésű funkciókat már szerencsére példával világítja meg; az ilyen igék vonzata egy-egy állítást tartalmazó mellékmondat, de lehet infinitivus is. És itt tér ki (57-58) az olyan nyitott vagy predikatív funkciók tárgyalására, mint a részegen toldalékos határozó, mely 'miközben részeg' jelentéstartalommal rejtett predikátumot tartalmaz. Ámde azt nem említi, hogy ezek miért és hogyan predikátumok, hiszen eddig jóformán csak igét mutatott be predikátumként, és inkább arra adott példát, miféle névszók nem lehetnek predikátumok. Itt kellene a logikára hivatkoznia, mert eddig a nominativusi fonnának csak alany szerepéről szólt. Másodlagos predikátumként mutat be olyan nominativusi formát, amelynek elsődleges szerepéről előbb nem szólt. Csak az erre következő, más célú (ti. a PRO szerepét bemutató) példáját kezdi nominativusi állítmányú mondattal (Komlósy 2001: 60): (10) Mari beteg. Persze, hogy állítmány ez is, hiszen melléknév. De nem ige! Itt tehát a viszonnyal van dolgunk. Ez pedig sajátosan logikai viszony: fogalmak viszonyán alapszik. 4.1.6. A Komlósy-féle logikai jelző ezek közt a keretek közt értelmezhetetlen. Ellenben a predikátum fogalma, mely egybefogja a ß viszonyú (igei) és az a viszonyú (névszói) állítmányokat, megvan Arisztotelész Organonnak nevezett logikai bevezetésében; ennek (каттг/opía) latin fordítása tartalmazza Boethius találó kifejezését: praedicamenta, azaz olyan szavak, amelyek állítmányok lehetnek. Eb-böl a szempontból egyformán állítmány az olyan két mondat második eleme, mint: Az ember fut. Az ember élőlény. АЛЛ. Kár, hogy Komlósynak a sok elvont fejtegetése olykor a levegőben lóg, mert nincs mellettük nyelvi példa. Csak az említett előzmények teszik érthetővé, hogy a lexikai tételek bemutatásakor (Komlósy 2001: 78) egy főnév (fa) kap PRED jelzést; ez azt is jelentheti, hogy konkrétan egy fára mutatva ilyesmit mondhatunk: „Ez fa". (Ez külsőleg emlékeztet Zsilka János eljárására, amit máshol ismertettem, Elekfi 2004b: 46-47. Zsilka rejtett igét lát a főnévi állítmány jelentéstartalmában, pl. a Péter szakács mondatban a foglalkozik igét. - De itt másról van szó.) 4.1.8. Könnyebb lenne megérteni a fa predikatív jegyéről szóló állítást, ha Komlósy jobban elhatárolná az а viszonyt a többi predikatív viszonytól. A megoldást Arisztotelész említett megállapítása nyomán Fregénél kell keresnünk, aki megkülönbözteti a külső valóságot jelölő, tárgyat, egyedet jelentő szókat a fogalomjelentő, besorolást kifejező szóktól, azaz predikatív viszonyban a