Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)
Tanulmányok - Elekfi László: A hatodik mondatrész (The sixth syntactic constituent) 45
használt predikátum kifejezés annyiban különbözik az állítmány szokásos fogalmától, hogy csakis viszonyt jelent. A havazik, virrad ige nem jelölhető PRED jeggyel, mert nem igényel alanyt, hanem magában is propozíció értékű. De nem lehetnek PRED jegyűek az egyedet jelentő tulajdonnevek és személynévmások sem: János, én, mert ezek nem lehetnek állítmányok. Majd később, a jólformáltság feltételeiről szólva (Komlósy 2001: 92-93) így magyarázza a PRED rövidítést: „Az argumenturnhely nélküli igék [...] az igék zömével szemben [...] nem tekinthetők (szemantikai értelemben) predikátumoknak, mivel magukban vett jelentésleírásuk is teljes prepozíciót képvisel." A predikátum tehát Komlósy értelmezésében alanyhoz vagy más argumentumhoz kötődik.4 Az ige megnevezés nála csak a lexikai formát jelöli, nem mondattani fogalom. Hell György kétségbe vonja, hogy János, én nem lehetnek állítmányok, és ilyen példákat ad: (7) János én vagyok. (8) Én János vagyok. (9) Én a János vagyok. A (7) mondatban én megjelölő (tehát Komlósy értelmezésében nem predikátum), János valakinek, előzőleg nem azonosított személynek a neve, tehát tulajdonítmány. Ugyanakkor az én itt fókusz, tehát у viszonyú állítmány. (De ez nem Komlósy szempontja.). - A (8) mondatban megint én a megjelölő, János tulajdonítmány (névhatározó). Itt János több szempontból is tekinthető állítmánynak, de mivel nem tulajdonságot vagy minőséget jelent, Komlósy nem tekinti PRED jegyűnek. (A névhatározó a tulajdonítmánynak egy sajátos típusa.) - A (9) mondatban János névelője arra utal, hogy János nevét már említették, csak nem tudták kivel azonosítani. Itt is én a megjelölő, a János pedig azonosítást kereső névnek azonosító tulaj donítmány a: 'Engem az említett János név illet'. Név és mutatóelem viszonyában mindig a mutatóelemnek van közvetlen referenciája. 4.1.4. A Komlósynál alkalmazott megszorítás ellenére is úgy látszik, hogy a Becker-féle állítmányfogalom él itt tovább. Vehetjük ugyan állítmánynak az argumentumhoz kapcsolódó igét, de csak a ß viszonyban. Komlósy fejtegetéseivel így egyetértek, csupán a terminológiára nézve lesz új javaslatom: ha az ige mondatrészt jelent, a pusztán szófaji megjelölés legyen igeszó. 4.1.5. Azt azonban itt sem látni világosan (Komlósy 2001: 57), hogy a logikai/thematikus vonzat és a logikai/nem thematikus vonzat megkülönböztetésében mit jelent a logikai jelző. Az ÁGENS szerintem nem logikai alany (mert a sokértelmű logikai szóval amúgy is ajánlatos csínján bánni), hanem cselekvő 4 Erről beszámol bő áttekintésében Hell is (2001: 480).
