Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Tanulmányok - Elekfi László: A hatodik mondatrész (The sixth syntactic constituent) 45

Seins z. В. Baum, Hund (...) В. Beziehungen von Begriffen eines Seins z. B. Wein, Baum, auf Begriffe einer Thätigkeit z. B. trinken, steigen". Az A. pontban bemutatott viszony a predikatív viszony, és itt, mint láttuk, a cselekvések közt említi a groß melléknevet, mely egyáltalán nem jelent cselekvést. Ezzel az összemosással kezdődik az általánosítás, az a csúsztatás, melynek eredménye az, hogy az igét mindig állítmánynak tekinti, nem tesz különbséget a viszonyú és ß viszonyú alany között. Később meg „Die Betonung" címen (1836: 15) а у viszony szerint, a kiemelő hangsúly alapján állapítja meg egy-egy mondat főfogalmát. Igaz, hogy ezt nem nevezi állítmánynak, hanem Hauptwortnak, és ez itt nem főnevet jelent, hanem szó szerint 'főszó', és ennek aztán kissé homályos magyarázatot ad. Világosabb az ezt követő háromféle mondatbeli viszony bemutatása: a) Das prädikative Satzverhältniß (der Baum ist groß). b) Das attributive Satzverhältniß (der verpflanzte Baum). c) Das objektive Satzverhältniß (trinkt Wasser). Ez persze korántsem teljes, de alapja annak, amit Gombocz (1929: 4; 1949: 8) mint jellegzetes szintagmákat mutatott be. A szintagmákról érdemes megjegyezni, hogy nem csak mondatokban jelenhetnek meg. Gombocz éppen erre építette a szintagmák ismertetését, regények címét idézve: A tizenötéves kapitány. Utazás a Hold körül. Gombocz a legtipikusabb szintagmák közt bemutatja a predikatív szintagmát is, és mindjárt azonosnak veszi a mondattal. Pedig akár a (5) Peti fut, akár a (6) Peti okos szintagmát vesszük, ezek önmagukban szintagmák ugyan (az előbbi ß, az utóbbi a viszonyban), de nem szükségképpen mondatok. Csak alkalmasak arra, hogy mondatként használjuk őket. Beépülhetnek bővített, vagy akár összetett mondatokba, és ott ezek a predikatív szintagmák nem azonosak a mondattal. (L. Elekfi 1997: 3-6; 15). A német atrributiv melléknevet jelzői-шк fordítjuk, mert ma már az attribútum nem nyelvtani, hanem ontológiai és fogalmi megnevezés; az attribútum többféle nyelvi kategóriában is megjelenhet. A Satz pedig egyaránt jelenthet mondatot (nyelvi közlésbeli egységet) és tételt (prepozíciót, azaz olyan kéttagú mondatot, mely a logikának is egyik alapfogalma).