Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Tanulmányok - Elekfi László: A hatodik mondatrész (The sixth syntactic constituent) 45

mondat jöhet létre, amelyben а у típusú állítmány mint fókusz nem esik egybe az a vagy a ß típusúval: 2.3. Mondatrészeknek a ß viszony tagjait tekintem: az igét és alanyát, tárgyát, határozóit, valamint másodlagos mondatrészként a jelzőt. Ebbe a szerkezeti mondatrész-rendszerbe külön mondatrészként állítom be a tulaj donítmányt. Ez a hatodik mondatrész - ámbár sorrendben az ötödik, mert a jelző mint hatodik mondatrész elsősorban ebből vezethető le. 2.4. Korábbi dolgozataimban nemigen szóltam Bodnár Ferencről (Zsilka János egykori iskolatársáról), aki a hatvanas években sokat birkózott a predikatív viszonnyal, a mondatrészekkel és különösen az azonosító mondattal (Bodnár 1964, 1965, 1967, 1969). Sok meglátása is csak arra volt jó, hogy néhány részletkérdéstjobban megvilágítson, elválassza az alany-állítmány viszonyt a mondatrészektől, rámutasson az objektív (emberen kívüli) és a szubjektív (emberen belüli) világ kettősségére, de bizonyos dolgok homályban maradtak, mert nem ismerte fel, hogy háromféle értelemben is szoktak predikatív (alany-állítmány) viszonyról beszélni, és hogy a névszói állítmányi nem az ige teszi állítmánnyá. 3.1. Az igeközpontú szemlélet nem új. Brassai is ezt vallotta a mondat szerkezeti felépítésének alapelvéül. Csakhogy ez nem az alany és állítmány viszonya. A rosszul értelmezett logikai szempont behatolása a nyelvtani rendszerbe tudomásom szerint Karl Ferdinand Beckertől származik (Becker 1827, 18353).

Hell György is kiemeli Becker jelentőségét a 19. század nyelvtanainak történetében. De Becker alapvető munkái magyar könyvtárakban alig találhatók. (Az ELTE Gennanisztikai Intézetének könyvtárából alighanem az intézmény átköltözésekor tűntek el.) Adamikné Jászó Anna (1983/1990: 100-103; 1991; 1996-1997) ismertetéséből veszem ki azt a vezérgondolatot, hogy mint minden szervezetre, a nyelvre is jellemző a lét és a működés ellentéte, dinamizmusa. (Ez, mint Humboldtra visszavezethető alapelv, eddig rendben van, bár a lét nem a legjobb megfelelője annak a görög szónak, amely létezést is, létezőt is jelenthet: oooía.) „A lét és а működés ellentétén alapul az alany és az állítmány viszonya, s ennek az ellentétnek az alanyon való megismétlődése adja a jelzőt, az állítmányon való megismétlődése pedig a határozót és a tárgyat." (Magyarul (3) (4) Alexander ütközött meg. Vérengző a csata volt. 3. Az ige = állítmány azonosítás forrása: K. F. Becker