Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)
Vitafórum - Schütz István: A múlt nyomasztó öröksége : Gondolatok egy új román monográfiáról (Sala, Marius: De la latină la romănă [A latintól a románig]) (The weight of the past. Thoughts on a new Rumanian monograph) 343
reprezentatív román szókincsbe mindössze 233 (kb. 8%) szláv eredetű jövevényszó fér bele, ami szintén megfelel a többi újlatin nyelv reprezentatív adsztrátum szókészletének. A „trako-dák" szubsztrátum-szavakra a továbbiakban nem vesztegetjük a szót. A szerző ebben a kérdésben főként Grigore Bräncus (Bráncus 1986), részben pedig Alexandru Cioränescu (Cioránescu 2005) következtetéseire hagyatkozik, monográfiájában ennek a két szerzőnek a hibás érveléseit ismétli meg. Nyomatékosan meg kell jegyeznünk, hogy az albán nyelvnek a születő románra gyakorolt huzamos, mély és széles hatását különben sem az albánból átvett szókincs nagysága határozza meg, hanem a vitathatatlan morfológiai, szintaktikai, frazeológiai stb. hatás (Demiraj 2004). A szláv jövevényszavak arányát illetően két kérdést kell feltennünk. A szerző azt állítja, hogy a román nyelv reprezentatív szókincsében a szláv eredetű szavak a IV. helyet foglalják el, de nem közli, hogy milyen eredetű szavak állnak a П., illetve a III. helyen. A második kérdés inkább kétkedésből fakad: Sala a latin eredetű szavak túlsúlyát illetően többek közt a román nyelvű Mi Atyánk imádság szövegét idézi. De vajon olvasta-e és a szókincs eredetét illetően elemezte-e pl. Gala Galaction remek Biblia-fordítását? És az sem tűnt fel a számvetés során, hogy csupán a különböző mesterségek, egyszerű mezőgazdasági és kézműves szerszámok ma is széles körben használt neve a megjelölt 233 szóból álló reprezentatív szláv szókincsnek mintegy 20 százalékát teszi ki? Tanítómestere, Al. Rosetti idézett művének III. kötetében alapszókincsre és ezen kívül eső szókincsre bontva, fogalomkörönként és alaktani kategóriánként 4-4, majd további nyolc oldalon (Rosetti 57-72) sorolja fel a szláv jövevényszavakat. Igaz, hogy Sala monográfiájának a címe a latintól a románig vezető út bemutatását ígéri, de a szláv jövevényszavak felsorolásával (legalábbis az alapszókincs részletes ismertetésével) a szerző adósa maradt olvasóinak. Vannak esetek, amelyekben a puszta (olykor semmitmondó) számok vajmi keveset árulnak el az olvasónak, és a kötetben eddig közölt számadatok olykor nem is alaptalan kételyt ébresztenek benne. A matematika más tudomány, de nem absztrakt és nem is „csúsztat": mindig pontos mennyiségeket, számadatokat jelöl. Minden esetre Sala hiányos, kiragadott statisztikai adatai nem adnak teljes képet a román szókincs összetételéről. Ezért Dimitrie Macrea Dictionarul limbii románé moderne [A modern román nyelv szótára] című kötetében közölt adatokat ismertetjük (Macrea 1958), Gheorghe Ivänescu közlése alapján (Ivänescu 1980: 26). Ezek ugyan legalább húsz évvel korábbi felmérésre támaszkodnak, de frissebb és teljes adatok hiányában a reális nyelvi megoszlás arányaira ebből is következtethetünk:
