Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Vitafórum - Szépe Judit: Rövidzárlat és kisiklások a nyelvi realizáció szintjei között (Huszár Ágnes : A gondolattól a szóig : A beszéd folyamata a nyelvbotlások tükrében) (Short circuit and derailments between the levels oflinguistic realisation) 312

Tennészetesen tudatosan is előállíthatók ilyen alakok, ám a szóalakkezdő szegmentumok cseréje nem ritka semelyik tévesztéstípusban sem. Ez pedig Szende Tamás Globális Programozás elméletével (Szende 1992, 1997) magyarázható. Nyelvbotlásos adatokon végrehajtott elemzés (Szépe 2005) azt mutatta, hogy ismétlés típusú nyelvbotlásmüveletek végbemehetnek egyes jegyeken is és szegmentumon, vagyis teljes jegyfeltöltésen is. Az egyes jegyek terjedése az egyik pozícióról a másikra egy kiemelt pozíció felől egy kevésbé kiemelt pozíció irányában (pl. nyelsbotlás 'nyelvbotlás') és fordítva is (pl. uszonyát 'iszonyat', eloszlász 'eloszlás') megtörténhet. Sőt két, azonos kiemeltségű pozíció között is (pl. Per Münt meséi 'Per Gynt meséi'). Az átrendező művelet, vagyis a csere az azonos vagy közel azonos mértékben kiemelt pozíciók között ezzel szemben csak teljes jegyfeltöltések, vagyis teljes szegmentumok helycseréjét hajthatja végre. Azonos kiemeltségű onsetek közötti átpozicionálásra a zságd vebre 'vágd zsebre' lehet példa, kis mértékű kiemeltségbeli eltérésű onsetek közötti helycserére pedig a fútkúró 'kútfúró' vagy a csinálok garadaluska levest 'csinálok daragaluska levest'. Ugyanilyen viszonyban álló nukleusok és kódák együttes cseréjét a magánsöszfördei 'magánsörfőzdei' példa illusztrálja. A nagy kiemeltségi különbségű pozíciók között viszont lehetséges csupán egyetlen jegy cseréje, ami nem eredményezi teljes szegmentumok cseréjét, pl. a dentialveoláris és posztalveoláris képzésihelyjegyek cseréje a szaccsolok 'saccolok' esetében. Annak a megállapítása, hogy az azonos kiemeltségű onsetek közötti csere jegycsere avagy teljes jegynyalábok cseréje, a magyarban számos esetben nem könnyű vagy nem is lehetséges. Ugyanis számos olyan szegmentumpár létezik, amelynek tagjai között csupán egyetlen megkülönböztető jegynyi a különbség, pl. kép-gép, vár-bár, láp-Iát, sár-szár. Ezekben a szóalakokban ennek az egyetlen jegynek a cseréje a teljes szegmentum cseréjét eredményezi. Erre is példa volt a garadaluska 'daragaluska' szóalak. Vannak azonban olyan esetek is, amelyekben egyetlen jegy cseréje nem jár egyben a két szegmentum cseréjével (erre láttuk példaként a szaccsolok 'saccolok' szóalakot). Nem lehet véletlen, hogy a vizsgált devianciakorpuszok nem tartalmaznak egyetlen olyan esetet sem, amelyben az azonos mértékben erősen prominens pozíciók között (tehát két szóalakkezdő-, vagy két szóalakzáró vagy két morfémahatármenti pozíció között) teljes szegmentumcserét nem eredményező jegycsere történt volna. Ez pedig - legalább is ezen a téren - lehetővé tesz a tévesztések fonológiai szerkezetére vonatkozó jóslást. így már belátható, hogy az 'egy korsó borsodi' többszöri előfordulású tévesztés csak egy borsó korsodi tévesztésként, teljes jegycserével mehetett végbe, s nem valósulhatott meg az egy porsó gorsodi vagy az egy gorsó porsodi alak. Kétség sem fér hozzá, hogy nemcsak szándékolt keresés, hanem véletlen tévesztés is eredményezheti, ha az ilyen típusú cserék létező szóalakokat hoznak