Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Kisebb közlemények - Sipos Mária: A norma kiválasztásáról a serkáli irodalmi nyelv kapcsán (On the choice ofthe norm : the case of the Sherkalliterary langauge) 270

(14) LitS пыва (пелык) - Ts рэуа), Ni S píya, Kaz püwa, Ahl. piya-, pua'bal' (Ljubarskaja 1948: 37 - DEWOS 1118). Arról természetesen nem lehet nyilatkozni, hogy a különös, hibrid alakok tájékozatlanságból eredtek, szándékolt északiasítás volt a céljuk, esetleg megmagyarázhatók pl. egy mechanikus / - / cserével. Jó példa az északi, illetve átmeneti nyelvjárások alakjainak változatosságára, egyszersmind egy jónak mondható kompromisszumra az 'új' jelentésű melléknév irodalmi alakja, ahol az első szótagi magánhangzó a déltől északra haladó nyelvjárási sorban szinte felváltva á vagy í: (15) LitS üumna (-a: CxLat) - Irt (DN KoP Kr stb.) }э1эр, Ni ßtap, S jätdp, Kaz jlAdp, Sy jätep, О jihp 'új' (ХМ 1946: 126 - DEWOS 357). 5. Az esetek kisebb részében a serkáli helyett kimondottan a kazimi nyelvjárásrajellemző adatot találunk. A következő példában a kazimi minden szomszédos nyelvjárásában redukált й-t találunk az összetétel előtagjában (és az egész hanti nyelvterületen annak megfelelő hangot) - a kazimiban azonban í van. A korabeli serkáli kiadványokban is í-vei (cirill a) szerepel: (16) LitS сиськурек - Ni S süs-kurek, Kaz sís-kürek, О sus-kurek 'tyúk, kakas' (Carusin 1949: 16-DEWOS 1544). A locativus ragja ugyancsak nem a serkáliban megszokott formájában (-na) fordul elő az irodalmi szövegekben: (17) LitS -ны - Кг -пэ, Ni -na, S -na, Kaz -эп, -ni, Sy (э)п, О (Lat-Dat-Loc) -na CxLoc (Honti 1984: 133-139). Ez a rag, mint ismeretes, igen sok szerepet betölt és sűrűn előfordul a szövegekben (locativusi szerepe mellett előfordulhat mikor? kérdésre felelő általános helyhatározóként, eszközhatározóként, társhatározóként, valamint passzív mondatokban jelölhet ágenst, illetve bizonyos cselekvő és szenvedő mondatokban tárgyat is (Schmidt 2008: 36), így a kazimias hangzású rag állandó zavaró eltéréstjelent a szövegekben). A '-hoz/-hez/-höz' jelentésű névutó ennél jóval ritkább a szövegekben - de ugyancsak nem serkáli alakban jelentkezik: (18) LitS xocu - S Sy xpsa, Kaz %osi, О %ösá (Ljubarskaja 1948: 44 -DEWOS 579).