Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Kisebb közlemények - Sipos Mária: A norma kiválasztásáról a serkáli irodalmi nyelv kapcsán (On the choice ofthe norm : the case of the Sherkalliterary langauge) 270

Végezetül а у ~ w interdialektális megfelelések felsorolásakor nyílik mód annak illusztrálására is, hogy a megfelelő formák kiválasztását bonyolíthatja az izoglosszák esetenkénti kiszámíthatatlansága. A következő példákból lemérhető, hogy távolról sem mindig a serkáli a határ а у és a vt' képviselete között. A (8)ban a délebbinek minősülő Ni szóban vv-t találunk, a (9)-ben pedig még a Kos adatban sem у van: (8) LitS павыт- - KoP Kr päyst-, Ts peydt-, S paydt-, Ni Kaz Sy pawdt-, О päydt- '(el)ejt, hullat, ledob' (Carusin 1949: 20 - DEWOS 1132). (9) LitS тавырт - DN Fii KoP Kr Sog Ts Ts täydrt, Kos täwdrt, Ni tawdrt, S 1ауэг' Kaz Aawdrt, Sy 1ауэг 'nehéz' (Carusin 1949: 20 -DEWOS 742). 3. Néhány szóban más vagy egyszerre több eltérés is felfedezhető a serkáli nyelvjárási formától. A (10)-ben elhagyják a mássalhangzó-kapcsolat у elemét, a (ll)-ben a magánhangzó és a szóvégi mássalhangzó is különbözik a nyelvjárási alakétól, a (12)-ben pedig a mássalhangzó „északiasítása" mellett a szótagokon is változtattak: (10) LitS питы - DN KoP Kr Sog Ts pdytd, DN Ts (ritka) paydt, Kos рэШэ, Ni S piytd, STeb píxvtd, Kaz Sy piti, О puti 'fekete' (Hvataj-Muha 1946: 126-DEWOS 1135). (11) LitS мув - Irt (Kos kivételével) тэу, Kos mdw, Ni S miy, Kaz müw, О muw 'föld, vidék' (Carusin 1949: 21 - DEWOS 898). (12) LitS нивыт - Irt (DN KoP Kr stb.) nitd, Keu niytd, Ni (Karj.) mwta, (St.) nüwtd, S nüwta, Kaz (Karj.) ши>зл (St.) щэа, Sy пуз/, О nijdl 'nyolc' (Ljubarskaja 1948: 38, Carusin 1949: 14 - DEWOS 1048). 4. Érdekes példái a módosításnak azok a szavak, amelyek eltérnek a serkáli nyelvjárásokban adatoltaktól, de az északibbakkal sem egyeznek: valódi hibrid alakok keletkeztek. Az északiaktól eltérnek abban, hogy azok /-féle hangja helyett a serkálira jellemző t-t találjuk, de magánhangzójuk miatt a serkáliakkal sem egyezne - azaz a szerző vagy (legtöbbször) a fordító valamilyen okból figyelmen kívül hagyta, hogy miképpen hangzik az adott szó - ezáltal keletkezett egy jóval távolibb nyelvjárásban vagy sehol nem létező alak (lásd még a 6. példát): (13) LitS тын - Irt tin, Ni S Mul ten, Kaz Áín, lin, О lin 'ők (Du.)' (Carusin (1949: 15-DEWOS 735). játszhat az is, hogy a réshangjelölésére szívesebben választottak egy másik réshangot jelölő betűt, mint a zárhangjelölésére használatos g-t (cirill r-t).