Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Kisebb közlemények - Sipos Mária: A norma kiválasztásáról a serkáli irodalmi nyelv kapcsán (On the choice ofthe norm : the case of the Sherkalliterary langauge) 270

tudhatjuk, hogy a korabeli serkáli anyanyelvű olvasók, főként a kisiskolások, hogyan ejtették. Az áttekintett kiadványok az 1940-es évek második feléből származnak, fontos szempont volt kiválasztásukkor, hogy a legfontosabb fordító- és szerzőegyéniségek (Хватай-Муха, Алачев, Константинов, Терёшкин, Хатанзеев) szövegei képviselve legyenek. Az irodalmi nyelvi alakokat (a LitKaz mintájára) LitS rövidítés jelöli, a nyelvjárások rövidítése az osztjakológiában megszokottak szerint történik. Az adatokat a DEWOS-ból a déli nyelvjárásoktól az obdorszkiig idézem. 1. Jellemző, hogy a serkáliban з-га végződő szavak az irodalmi nyelvben elvesztik a tő végi magánhangzójukat. (1) LitS нят - Irt (DN KoP Kr stb.) Лэ1э, Ni nitd, S näta, Kaz пал, Sy nál, О nil '4' (Ljubarskaja 1948: 37-DEWOS 1048). (2) LitS ун - Ni S ипэ, Kaz won, un, (...) Reg. on, un 'nagy' (Hvataj-Muha 1946: 101 -DEWOS ПО).5 2. A serkáli szóbelseji és szóvégi y-k helyén mindig az északi nyelvjárásokra jellemző w jelenik meg: (3) LitS певым- - KoP Kr Ts S реуэт-, Ni Kaz Sy О pewam- 'kihűl, megfagy' (DEWOS 1115). (4) LitS хивый— Ni S хлуэу, Kaz #/Wm3- 'kiált, bömböl (Ni S), felkiált (Kaz)' (Carusin 1949: 16 - DEWOS 456). (5) LitS тыве moxe 'ide-oda' - KoP Kr Ts 1эу, Kos 1эу, S tíy, Kaz AÍW, О ti, tij 'ide' (Carusin 1949: 18-DEWOS 1391). (6) LitS тыв - Irt tsy, Ni S tíy, Kaz aíw, Sy tij, luw 'ők (Pl.)' (DEWOS 735). (7) LitS тыв - KoP Kr Sog Ts tay, Ts tdy, Ni S tíy, Kaz AÍW, Sy tij, law, Mu lüw, luwdt, О luw 'farok' (Hvataj-Muha 1946: 123 - DEWOS 727). A példákat lehetne szaporítani - 1. még (19). Az eljárás következetesnek tűnik az áttekintett müvek alapján, a serkáliban nem ritkán előforduló у helyett mindig w szerepel. Ez azonban mennyiségileg és minőségileg is több apró különbségnél: a serkáli irodalmi nyelv megalkotói, illetve a szerzők és fordítók - bár valószínűleg nem ezzel a szándékkal - egyszersmind felszámolták a serkáli nyelvjárás egyik fonémáját.6 5 Az egyik

műben -э-ra végződő alakot is találtam (Ljubarskaja 1948: 5), de a -a nélküli gyakoribb. Csepregi Márta egy beszélgetésben arra hívta fel a figyelmemet, hogy а у labializálódása (illetve a w velarizálódása) az egész obi-ugor nyelvterületen megfigyelhető, így e kérdés komolyabb vizsgálatokat igényel. А у hang w-ként (cirill в-ként) történő jelölésében pedig esetleg szerepet