Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)
Kisebb közlemények - Sipos Mária: A norma kiválasztásáról a serkáli irodalmi nyelv kapcsán (On the choice ofthe norm : the case of the Sherkalliterary langauge) 270
A norma kiválasztásáról a serkáli irodalmi nyelv kapcsán Khanty is often mentioned as an example of a language being dialectally extremely divided. The fact that for this language not less than six standards were created during the 20th century is often explained as a consequence of the above mentioned speciality. Having a look at the history of these standards (Obdorsk, Kazym, Suryskary, Middle-Ob, Surgut, Vach), however, reveals that they did not function at the same time, they'd rather be considered to be consecutive / sequential attempts. The question rises at this point whether the individual standards were really intended to the denominative dialects. The following paper deals with the literary standard based on the so called Middle-Ob dialects, which was thought to be able to link the Northern dialects with the Southern ones. The Serkaly standard cannot be linked with one certain dialect, but it has absolutely Northern features (belonging to different subdialects) mixed with a Southern speciality, which modifies its sounding so much that it becomes untolerable to Northern speakers. Consequently, the standard in question can be considered to be neither Northern nor Serkaly, but the least a Middle-Ob standard. 1. Bevezetés Az alábbi áttekintésben1 arra keresem a választ, hogy az 1940-es évektől a hanti nyelv számára létrehozott írásbeliségek közül az úgynevezett serkáli irodalmi nyelv mennyiben volt alkalmas arra, hogy a norma szerepét betöltse. A serkáli irodalmi nyelv az 1960-as évekig létezett, és a másik három északi hanti irodalmi nyelvhez (obdorszki, suriskári, kazimi) képest ez idő alatt meglepően nagy mennyiségű könyv, főként tankönyv és propagandairodalom jelent meg ezen a nyelven.2 Az uráli nyelvcsaládba tartozó hanti (régebbi elnevezéssel osztják) nyelvet Nyugat-Szibériában beszélik. A legutóbbi népszámlálás szerint (2002) mintegy 27 000-en vallják magukat hantinak, de alig 50% beszéli anyanyelvét. Mivel már családi nyelvként is visszaszorulóban van, veszélyeztetett nyelvnek számít. Jó néhány nyelvjárás, köztük a tárgyalt irodalmi nyelv alapjául szolgáló serkáli, mára gyakorlatilag kihalt, legfeljebb néhány idős ember ismeri még, akik a 1 Köszönöm névtelen lektoraim pontosításait, észrevételeit. Szakdolgozatában Schmidt Éva összegyűjtötte, hogy a 19. század végétől a 20. század 70-es éveiig milyen kiadványok jelentek meg hanti nyelven (Schmidt 2006: 97-101). Nyelvtudományi Közlemények 105. 270-278.
