Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Kisebb közlemények - Bíró Bernadett: A manysi cselekvésnevek szófaji kérdései (Word class issues ofnomina actionis in Mansi) 255

igéknél ekkor is pass, jelentésű: porán xotal' ti totimät sujti úgy hallod, hogy tutajod valahová elhordódott" (Szabó 1904: 59). (2) kit jiw ölt-ém porä-n Xotal'

ti tot-imä-t két fa told-PASTPART tutaj-PXSG2 valahová ím visz-GER-PXSG3 sujti hallatszik 'Két fából összerótt tutajod úgy hallik, hogy valahová elrepült (elhordódott).' (VNGylI: 143) Sz. Kispál (1966) szerint az -n képzős igenév nomen actionisként való használata másodlagos, az igenév állítmányi funkciójából fejlődött úgy, hogy „a nyelvtani alakban eleve benne rejlő határozatlanságot külön igével ('látszik', 'hallatszik') kifejezték, s utólag az igenévi állítmány mögé vetették" (Sz. Kispál 1966: 177). így az igenév „állapotjelző állítmányból a látvány, ill. a vélekedés bizonytalanságát utólag kiemelő ige alanyává vált" (i.m.: 178). Ezt láthatjuk a következő példában: (3) Pulir)-Out nötné pänt-ä mir-ä

ta Obdorszk csinos sógor-PXSG3 nép-PXSG3 közt ím ji-nä-t närjki jön-PRESPART-PXSG3 látszik 'Obdorszki nyalka (tetszetes) sógor jön ím, népe között, [az] látszik.' (VNGylV: 141) Az -m képzős igenév nomen actionisi használata elég ritka, s ez másodlagosan keletkezett az állítmányi szerepből (Sz. Kispál 1966: 263). Nézzünk erre is egy példát: (4) lüwin tujt-ä

karf-awi-nél tü juw ta lovas szán-PXSG3 udvar=kapu-ABL oda be ím sält-m-ä nänki belép-PASTPART-PXSG3 látszik 'az látszik, hogy lovas úri szánja az udvar kapuján át ím oda ment be' (VNGy IV: 329) A határozói igenév képzője az északi és a tavdai nyelvjárásban -im(a), a többi nyelvjárásban ez az igenév alakilag egybeesett az -m képzős igenéwel, mely az -im(a) képzős igenév mondattani szerepét is átvette ezekben a nyelvjárásokban (Sz. Kispál 1966: 195). Az -im(a) képzős igenév nomen actionisként csak az északi nyelvjárásban fordul elő elenyésző számban, s az igenév főnévi szerepben