Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Kisebb közlemények - Bíró Bernadett: A manysi cselekvésnevek szófaji kérdései (Word class issues ofnomina actionis in Mansi) 255

különböző nyelvek nominalizációs frázisai csoportosulnak (Koptjevskaja-Tamm 1993: 60). Koptjevskaja-Tamm a cselekvésneves szerkezetek osztályozását három szintaktikai eszköz, mégpedig a bővítmények jelölése, a fej jelölése és a szórend segítségével végezte el, és ezek alapján a különböző nyelvek nominalizációs frázisait hét csoportba sorolja (Koptjevskaja-Tamm 1993: 60-61). 2. A cselekvésnevek képzése a manysiban A manysiban a leggyakoribb olyan képzők, melyek cselekvésnevek képzésére is szolgálnak, a következők (Riese 2001a, Munkácsi - Kálmán 1986): -/ sümil1 'ugrás'

< sütni 'ugrik' -mslf-miljörjxmil 'körülvarrás, szegély' < jönxi 'körüljár; fordul; forog' -mdt LM jutmdt 'körülvarrás, szegélyezés' < LM junti 'varr' -n kasirj 'suttogás' < kasyi 'suttog' -p LM nötdp 'segítség, támogatás' < nöti 'segít' -pí woratpi 'veszekedés' < worati 'erőszakoskodik, kényszerít' -psaf-psi urupsa 'várás, várakozás' < űri 'vár' -s püwds 'légáramlat, lég-/levegőáramlás' <püwi 'fúj' -spi mul'aspi 'versengés' < mulí 'legyőz, nyer' -tul mástul 'felöltöztetés, felöltözés, öltözködés' < masi 'felölt (ruhát)' A deverbális névszóképzőkkel képzett cselekvésnevek nagyon gyakran lexikalizálódnak, pl.: pantil 'tető, fedél' < pánti 'fed', К sotén 'bűvölet' < säti 'bűvöl, igéz', x^xmit 'emelkedés, lejtő, hágó' < x^üXi 'felmegy, felemelkedik'. E lexikalizálódott alakok mellett azonban számos olyan, deverbális képzővel képzett cselekvésnevet találunk, melyek megőrizték eredeti jelentésüket, s valóban nomen actionisként használatosak, pl.: xujés 'fekvés' < xHJi 'fekszik'; vänkil 'csúszás, mászás' < vánki 'mászik, hason csúszik'. 2.1. Cselekvésnevek és igenevek A fent említett deverbális nomenképzőkkel képzett főnevek mellett -n, -m, és -im(a) képzős deverbális névszók is betölthetik a manysiban a cselekvésnevek szerepét. А -л a folyamatos melléknévi igenév, a -m a befejezett melléknévi igenév, az -im(a) pedig a határozói igenév képzője. Igenevekkel vagy cselekvésnevekkel van-e itt tehát dolgunk? 1 A

jelölés nélküli példák az északi nyelvjárásból származnak, mely az irodalmi nyelv alapja.