Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Tanulmányok - Surányi Balázs: Határozóosztályok és mondattartományok (Adverb classes and sentence domains) 163

3. Határozóosztályok az ige előtt: szórendi szabadság és mondattartományok 3.1. A vizsgált adatok köréről Elöljáróban fontosnak tartom megjegyezni, hogy nem célom a magyar nyelv határozóinak egy kimerítő leírásra törekvő mondattani elemzését adni; a jelen tanulmány keretein belül ez lehetetlen is volna. Ennek megfelelően a tárgyalt határozók viselkedésének tüzetes leírása, megbízható megkülönböztetésük, különbségeik részleteinek bemutatása nem tartoznak a jelen tanulmány céljai közé. Leíró nyelvtani áttekintésüket, alaktani és jelentés alapú osztályozásukat 1. Keszler (2000) összefoglaló fejezetében; az általuk felvetett általános szófajtani kérdéseket 1. Kenései (2000) munkájában. Dolgozatom kifejezetten a szabad határozókkal foglalkozik, a vonzat szerepű határozókat itt nem tárgyalom. Vizsgálatom az egy tagmondat terjedelmű egységen belüli viszonyokat térképezi fel, és nem irányul a több tagmondatos konstrukciók tanulmányozására. Lásd E. Kiss (2002) 5. fejezetét a hosszú, tagmondatokon átívelő operátormozgatásokról, melyek a megfelelő határozókra is alkalmazhatók. A tagmondaton belül az ige előtti, artikulált hierarchikus szerkezetű mezőre koncentrálok.7 Mint az előző részben említettem, maguk a határozók - a megfelelő feltételek teljesülése esetén - alávethetők olyan, tőlük függetlenül létező mozgatásoknak, mint pl. a szintaktikai topikalizáció, fókusz előrevitel, kvantor előrevitel stb. (vö. E. Kiss 2002). (10a)-ban például a minden konferencián helyhatározó Kvantor pozícióba került, (10b)-ben pedig Fókusz helyzetben található a helyhatározó. (10) a. Minden konferencián MARI adott elő. b. EZEN A KONFERENCIÁN adott elő Mari. Az ilyen határozók eloszlását Kvantor, Fókusz, ill. Topik szerepük határozza meg, ezért velük - néhány expliciten jelzett esettől eltekintve - a továbbiakban nem foglalkozom. Dolgozatom tehát a különböző nem mozgatott szabad határozóosztályok egyéb preverbális elemekhez viszonyított eloszlásának a tanulmányozására és modellezésére tesz kísérletet. Bár a határozók egymáshoz viszonyított eloszlását az 5. fejezet fogja érinteni, érdemes erről a kérdésről itt elöljáróban néhány szót 7 A

határozók ige utáni viselkedéséről 1. É. Kiss (megj. előtt a, c), és Surányi (megj. előtt b). É. Kiss (i. m.) a linearizáció szabadságát tételezi fel, míg sajátjavaslatom a Keveredés (Scrambling) (Surányi 2006a,b) és Kvantoremelés (Quantifier Raising) (Surányi 2002, 2004a,b) szintaktikai mozgatásainak kiterjesztésére épül.