Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Tanulmányok - Surányi Balázs: Határozóosztályok és mondattartományok (Adverb classes and sentence domains) 163

A határozók mondattanának - főként Cinque neve által fémjelzett - kartografikus elemzése szerint az egyes határozóosztályoknak megfelelő funkcionális projekciók hierarchiája adott (és a világ nyelveiben nagyrészt egyforma). Az ezen hierarchiából közvetlenül adódó felszíni sorrendet a mondaton belüli szintaktikai mozgatások rendezhetik át. Ezek között előfordulhat maguknak a határozóknak a mozgatása, a mondat egyéb fő összetevőinek mozgatásai, illetve az ezeket tartalmazó nagyobb mondattartományoknak a mozgatása. A határozók azonban csakis olyan mozgatásokkal helyeződnek át a mondaton belül, mely mozgatások függetlenül is léteznek, és általánosabb körben alkalmazhatók, mint pl. a szintaktikai topikalizáció, fókusz előrevitel, kvantor előrevitel, és mások. Ezeknek a mozgatásoknak az állítólag mondathatározóra történő alkalmazását (6a-c)-ben kizárhatjuk, tekintve, hogy e határozó nem kvantor típusú, nem fókuszált (sőt: fókuszálhatatlan, vö. Bellert 1977), és nem bír megfelelő, a logikai alany értelmezésű topik státushoz szükséges referencialitással. Mivel a Topik > Kvantor > Fókusz sorrend állandó (6a-c)-ben, az őket tartalmazó nagyobb mondattartományok mozgatása sem hoz eredményt. Arra következtethetünk tehát, hogy az egyes alternánsokban maga a Topik, ill. Kvantor áll a szintaktikai szerkezet más-más pontján. Miután a Topik, ill. a Kvantor mozgatással kerülnek az általuk elfoglalt preverbális pozíciókba, ez azt jelenti, hogy az ezen pozícióknak megfeleltetett funkcionális projekciók az állítólag határozó fixnek tekintett helyzeténél feljebb, illetve lejjebb is generálhatók. A (6)-ban szereplő mintázatok elérhetők más mondathatározók, pl. az episztemikus valószínűleg számára is, így a fenti következtetések rájuk, illetve az ő pozíciójuknak megfelelő ßP funckionális projekciókra is kiterjeszthetők. Az egyes határozók között is fennállhatnak egymáshoz képesti szórendi megszorítások (1. pl. (7)), melyeket a kartografikus megközelítésben a nekik megfelelő funckionális projekcióknak a hierarchiában egymáshoz képest elfoglalt helyzete határoz meg.5 A

fenti példáknál maradva: a mondatszerkezet funkcionális hierarchiájában aP feljebb kell elhelyezkedjen ßP-nel. 5 Cinque (1999) - az általa bemutatott komparatív vizsgálati eredmények alapján - a következő határozó(projekció-) hierarchiát állítja fel (i. m.: 106) (alább Cinque angol nyelvű terminusait és főként az angolból vett illusztratív példáit használom): [frankly Mood-speech act [fortunately Mood-evaluative [allegedly Mood-evidential [probably Mod-epistemic [once T(Past) [then T(Future) [perhaps Mood-irrealis [necessarily Mod-necessity [possibly Mod-possibility [usually Asp-habitual [again Asprepetitive(I) [often Asp-frequentative(I) [intentionally Mod-volitional [quickly Aspcelerative(I) [already T(Anterior) [no longer Asp-terminative [still Asp-continuative [always Asp-perfect [just Asp-retrospective [soon Asp-proximative [briefly Asp-durative [characteristically Asp-generic/progressive [almost Asp-prospective [completely Asp-SgCompletive(I) [tutto Asp-PlCompletive [well Voice [fast/early Asp-celerative(II)