Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)
Tanulmányok - Surányi Balázs: Határozóosztályok és mondattartományok (Adverb classes and sentence domains) 163
(4) a. Állítólag Mari mindkét konferenciára JANIT hívta meg. b. Mari állítólag mindkét konferenciára JANIT hívta meg. c. Mari mindkét konferenciára állítólag JANIT hívta meg. d. *Mari mindkét konferenciára JANIT állítólag hívta meg (5) a. Állítólag Mari mindkét konferenciára meghívta Janit. b. Mari állítólag mindkét konferenciára meghívta Janit. c. Mari mindkét konferenciára állítólag meghívta Janit. d. *Mari mindkét konferenciára meg állítólag hívta Janit. Ez a mondathatározó különböző helyeken fordulhat elő az igétől balra: a Topik i^-Mari) fölött (4a), a Topik alatt és a Kvantor {^mindkét konferenciára) fölött (4b), a Kvantor alatt és a Fókusz (=JANIT) fölött (4c), és végül Fókusz nélküli mondatban (az első kettő pozíción kívül, vö. (5a-b)) közvetlenül az Igemódosító (=meg) fölött (5c). Nem váratlan, hogy közvetlenül a puszta ige előtt nem jelenhet meg az evidenciális mondathatározó sem egy (tagadást nem tartalmazó) Fókuszos mondatban (4d), sem egy a nélküli neutrális mondatban (5d): e két pozícióban a mondat semmilyen fő összetevője - legyen az akár szabad bővítmény, akár vonzat - nem állhat. Bármilyen magyarázatát is fogadjuk el ez utóbbi két általánosításnak, a határozók eloszlásától független szórendi megszorításokról van szó; így e megszorításokkal az alábbiakban külön nem foglalkozom. Vizsgáljuk meg röviden, milyen elemzés rendelhető a (4-5)-ben illusztrált szórendi változatokhoz egy kartografikus megközelítés funkcionális projekcióhierarchiáját föltételezve. Az egyszerűség kedvéért (la,b)-nek (2c) szerinti funkcionális projekció-alapú elemzését vegyük most alapul. (4a-c) e szerint (6a-c)nek felel meg. (6) a. [aP állítólag [TopP Mari [Djst p mindkét konferenciára [FocP JANIT [ ...]]]]] b. [TOP P Mari [((P állítólag [Dist p mindkét konferenciára [Foc p JANIT [ ...]]]]] С [TOPP Mari [DistP mindkét konferenciára [aP állítólag [FocP JANIT [ ...]]]]] A fenti zárójeles ábrázolásokban aP az állítólag mondathatározótól módosított mondattartomány, illetve az azt reprezentáló funkcionális projekció kategóriáját jelöli. A határozók szintaxisának kartografikus megközelítése szerint (1. Alexiadou 1997, Laenzlinger 1998, Cinque 1999) aP azon határozóosztály kategóriájának felel meg, melynek az állítólag egyik eleme (nevezzük ezt Evidenciális Határozónak, aP-t pedig az angol terminus rövidítésével élve EvidP-nek).
