Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)

Tanulmányok - Surányi Balázs: Határozóosztályok és mondattartományok (Adverb classes and sentence domains) 163

A dolgozat felépítése a következő. A 2. részben a magyar mondat ún. kartografikus megközelítését taglalom, és rámutatok a szabad határozók eloszlása által e megközelítés számára fölvetett néhány alapvető problémára. A 3. rész az ige előtti határozókat három nagy disztribúciós osztályba sorolja, melyek nagyjából Cinque (1999) határozóhierarchiája három egymást követő régiójának feleltethetők meg. A 4. részben az egyes mondattartományok (szemantikai) típusának különbségére épülő egyszerű típuskalkulust vázolok fel, mely szerint a három határozóosztály három eltérő típusú mondattartomány módosítására képes. Az 5. rész a határozók ige előtti permutálhatóságának problémájára tér ki, melyet részben a határozók (típus)szelekciós tulajdonságainak (korlátozott) szabadságából, részben pedig abból a szabad határozókra vonatkozó hagyományos feltételezésből származtatok, mely szerint szabad bővítményekként nem változtatják meg az általuk módosított összetevő típusát. Az utolsó rész a dolgozat főbb eredményeit foglalja össze. 2. A preverbális mező kartográfiája és a határozók Mint a bevezetőben utaltam rá, a transzformációs generatív szakirodalomban kikristályosodott általánosítás szerint a magyar mondat ige előtti mezőjében megjelenő elemek felszíni szerkezetbeli hierarchikus viszonyai és ugyanezen elemeknek a szemantikai értelmezésbeli hierarchikus viszonyai között izomorfia áll fenn. Az ige előtti szórendi szabadság ilyen értelemben látszólagos: az egyes permutációk eltérő hierarchikus viszonyokkal illetve nyelvi jelentéssel párosulnak. Az ige előtti tartomány szerkezetét az (l)-ben található sémák adják meg. Ezekben: az igén kívül egyik elem sem jelenik meg kötelezően; nem szerepel a tagadás; a * szimbólum az adott elem ismételhetőségét jelzi; a Kvantor mezőben szabadon fordulhat elő is-es kifejezés, illetve monoton növekvő disztributív univerzális kvantorkifejezés; az Igemódosító terminust Komlósy és Ackermann (1983) értelmében, az igekötőket is tartalmazó osztály megnevezésére használom. (1) a. [Topik* [Kvantor* [Fókusz Ige ...]]] b. [Topik* [Kvantor* [(Igemódosító) Ige ... ]]] A ma igen népszerű, kartografikusnak nevezett generatív szintaktikai megközelítés a nyelvek szórendi mintáit és megszorításait egy adott funkcionális projekciókból álló, merev szintaktikai hierarchia feltételezéséből kiindulva írja le (pl. Rizzi 1997, Cinque 1999 és követőik). E megközelítés számára a magyar mondat ige előtti mezője jól használható szórendi adatokkal szolgál annak révén, hogy ebben a tartományban a mondat fő összetevőinek felszíni lineáris sorrendje