Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)
Tanulmányok - Kántor Gergely: Komparatív korrelatív szerkezetek a magyarban (Comparative correlative structures in Hungarian) 134
ne jutni, hogy a vonatkozó névmás, illetve az őt tartalmazó összetevő úgyszintén topikpozícióba mozog, azonban ez véleményem szerint több okból is helytelen megállapítás volna. Más nyelvekben a vonatkozó névmás operátorként valamilyen A'-pozícióba mozog, például a CP specifíkálójába az angolban, a franciában (Labelle 1996), a spanyolban (Vicente 2004), illetve még a kantoni kínaiban is (Wu 2000: 98). Habár a topik alapvetően nem-kvantifikációs A'-pozíció, a vonatkozó névmás nem topik, hiszen míg a topikalizáció opcionális operáció a mondattanban, addig a vonatkozó névmás előremozgatása mindig kötelező. Ennek megfelelően, mivel a vonatkozó névmás operátorként nem topikpozícióba kellene, hogy mozogjon, a topikok megjelenéséről más elméleti meggondolásokat érdemes fontolóra venni. Marácz (1989: 35ff, 332ff.) reprezentációja szerint a magyar mondat bal perifériáján nem feltétlenül csak egy CP található, hanem egymás alatt több is. Ezzel összhangban áll Rizzi (1997, 2001, 2004) elmélete, melynek alapján a bal perifériát egy, a mondat illokúciós erejéért felelős mondatbevezető nyitja meg (ez határozza meg, hogy a tagmondat vajon kijelentő, kérdő, hasonlító, stb.), egy finitségért felelős mondatbevezető zárja le, és a két mondatbevezető között topikok is megjelenhetnek. Ezt szemlélteti a következő példa is: (54) [CPForcc [TopP* [FocP [TopP* [CP Finitc [IP]]]]]] Ez a reprezentáció az olaszra igaz (Rizzi 1997, 2001, 2004), míg a magyarban a FocP lejjebb helyezkedik el, a (7)-es ábrának megfelelően. Az amennyivel névmással induló mellékmondatok bizonyos körülmények között kaphatnak egy mint mondatbevezetőt, amint az alábbi példa is mutatja: (55) Az autóm nem fogyaszt annyival többet, mint amennyivel jobban megy. A mint illokúciós mondatbevezető (vö. Rizzi 2001: 287-288). Mivel a vonatkozó névmásoknak specCP-be kellene mozogniuk, nem marad más specCP, csak az alsó CP specifikálója. Az imént vizsgált mondatban egy topik megelőzi a vonatkozó névmást is tartalmazó összetevőt, amin Rizzi (1997, 2001, 2004) alapján nem kell, hogy fennakadjunk. Azonban a magyarban máshol is találhatunk példát arra, hogy egy topik megelőzi a vonatkozó névmást: (56) a. [D p [CP Elemért [CP aki látja]]] szóljon neki. b. Jelentkezzen [DP [ CP Edével [C p aki beszélt]]] (Kenései 1992b: 588) Az idézett példákban a vonatkozó névmásokat topikok előzik meg, azonban mivel semmi nem indokolja vagy teszi lehetővé, hogy a névmások más funkció-
