Nyelvtudományi Közlemények 105. kötet (2008)
Tanulmányok - Varga László: A stilizált eső hanglejtés az újabb kutatások tükrében (Stylised falling intonation in the light ofrecent research) 104
A példák melódiáját általában az egyes szótagok hangmagasságát jelző kis vonalakból álló sematikus rajzokkal szemléltetem. Ezeken a sematikus ábrákon minden szótagnak megfelel egy ilyen vonalka. Ha a vonalka pettyel kezdődik, akkor a neki megfelelő szótag főhangsúlyos. A mellékhangsúlyt az ábrák nem tüntetik fel. A rajzok alján látható hosszú vízszintes vonal az alapmagasságot jelzi, ez a beszélő normális hangterjedelmének alsó határa. Mindezt az (la) és az (lb) szemlélteti. Az (la) SE, az (1b) viszont sima eső dallamot mutat. (1)8. (l)b. • _ ^ 'Angéla ,néni! 'Angéla riéni. (stilizált eső dallam) (sima eső dallam) A magyar anyaghoz az én beolvasásomban hangfelvételek, és azokról Praatelemzéssel gépi regisztrátumok is készültek.2 Ezek spektrogramot és alapfrekvencia (F0) görbét tartalmaznak. Közülük a Függelékben mutatok be kettőt, az egyik az SE, a másik a sima eső hanglejtést illusztrálja a Bodoriné hangsoron. Mint az (la) ábra mutatja, az SE alapvetően két „terasz" (két szinttartó dallamszakasz) kombinációja, mindkettő magas, de a második valamivel alacsonyabb, mint az első. A szóban forgó beszéddallamot azért hívják (egyebek között) stilizált eső hanglejtésnek (stylised fall), mert a sima eső dallam szinttartó szakaszokból álló, azaz stilizált megfelelőjének tekinthető (vö. Ladd 1978, 1980: 173-179, 1996: 136sköv.; Gussenhoven 1983, 1985; Bolinger 1986, 1989). Egyéb nevei a nemzetközi szakirodalomban: vokatív kántálás (vocative chant), vagy hívókontúr (calling contour), mert a vokatívuszt használó hangos hívások tipikus intonációja (vö. Ladd 1980: 169sköv., 1996: 136-139; Gussenhoven 2004: 313-315). 1. A stilizált eső hanglejtés funkciói 1.1. Az angolban Korábban a legtöbb kutató egyetértett abban, hogy az angol SE használatának legfontosabb kritériuma a beszélők közötti fizikai vagy metaforikus távolság (ebbe beleértve azt a helyzetet is, amikor a beszélők között nincsen szemkontaktus) (vö. Pike 1945: 147; Abe 1962; Fox 1969: 13; Gibbon 1976; Liberman 1978: 19). Leben (1976: 97.j.) ehhez hozzátette, hogy a szóban forgó 2 A regisztrátumok Praat elemzéssel való elkészítéséért Kiss Zoltánnak mondok köszönetet.
