Nyelvtudományi Közlemények 104. kötet (2007)

Tanulmányok - Honti László: A birtoklás kifejezésének eszközei az uráli nyelvekben szinkrón és diakrón szempontból [Expressions of possession in Uralic : synchronic and a diachronic aspects] 7

hatte einen Sohn' (WV 3: 156), püw-än äl 'sie haben einen Sohn' (WV 3: 195), jükä /rá7-í[PostpLoc] äwT-t'T ähs 'die Frau hatte eine Tochter' (WV 3: 198), P noäjэг pal-t[PostpLoc] äkpüw-0 'der Kaiser (hatte) einen Sohn' (WV 3: 118), So taw Jpä/-i'-e[PostpLocPxSg3] nomt-ф mossa 'er hat wenig Sinn, wenig Pläne' (WV 2: 135). A vogulból ismert néhány olyan adat, amelyekben a birtokost dativus-lativus jelöli: E n an é n at-ke säl'Jol alilemen 'ha nem sajnálod [tkp. ha nincs sajnálatod], öljük meg öt' (Munkácsi 1892-1921: 85), К пё-sér jol tété äs né 'mi haszna van ennek a dolognak? (что-за пользя в этом дулу?)' (Munkácsi 1894: 192, Munkácsi - Kálmán 1986: 169). - A létigés habeomondat szerkezete: osztj. „Nomen-0/Loc/Postp + Nomen-0/Px + Verbum/ParticulaNeg", vog. „Nomen-0/Dat/Postp + Nomen-0/Px + (Verbum/) ParticulaNeg". (f) Az ősi genitivusraggal ugyancsak nem rendelkező magyar szintén localisi (eredetű) esetragot kapcsol a birtokos jelzőhöz, pl. jó lov-am van, eredetileg: 'az én jó lovam megvan, létezik' (így: Fokos 1960: 106), a/7tí-/iaAr[„Gen"] könyv-e van, a fiúk-nak[„Gen"] könyv-ük van, az ара-пак[„Ое\с"] ház-a van, az apáwűAr[„Gen"] nincs ház-a. - A létigés habeo-mondat szerkezete: ,,(Nomen-„Gen" +) Nomen-Px + Verbum/ParticulaNeg". (g) A szamojéd nyelvekben főleg létigés habeo-szerkezet használatos. Az ilyenben a birtokost kifejező személyes névmás és főnév rendszerint nominativusban van (a jurákban lehet genitivusban is, a kamaszban csak genitivusban, egyes szelkup nyelvjárásokban viszont locativusraggal vagy locativusi funkciójú névutóval van ellátva a birtokos), a birtokszó pedig megkapja a megfelelő birtokos személyragot (Kim 1990: 102). Az északi szamojéd nyelvekben „mutató névmás + létige" összeolvadásából létrejött 'van, létezik' ige (is) használatos a habeo-szerkezetekben: jur. tanäs 'da sein, existieren', jen. toneä(s) '(vorhanden) sein; быть, имуться', tvg. tdisa 'ott, itt van'. (a) Jurák. Nem kötelező a nominativusi vagy genitivus-, esetleg locativusragos birtokost az alany részeként kitenni, állítmányként vagy a tanäs 'da sein, existieren', vagy а цаек 'ua.', vagy a jankos 'nicht dasein, nicht vorhanden sein' ige használatos (jelen időben a pozitív létige hiányozhat is), a birtokszón nem kötelező a birtokos személyére utaló elem kitétele, pl. rjärka semja-da tana 'neki nagy családja van', sudBe-0 sitw nenu-da näewi 'az óriásnak hét lánya volt', man-0 yjtíár-taw jankü 'senkim sincsen (én valakim-mind hiányzik)' (Hajdú 1968: 74), man-0 цаупс-0 jankü 'az én enni(valóm) hiányzik' (Hajdú 1968: 53) = 'nekem nincs enni(valóm)', пеЪе-da jankü 'у нуго нут матури' (Kim 1990: 102), (2) a „locativusragos birtokos + birtokos személyjel nélküli birtokszó" alanyként, állítmányként a tanäs 'van, létezik' ige szerepel, pl. njü-die nju-0 danjuwa 'der Sohn ihres Sohnes ist vorhanden' (így: Castrén - Lehtisalo 1940: 150), пеЪе-da tanä 'anyja van', jän^t'er-/a 9iaf[LocPl] yob9 ndrka täd'eBe-0 tanewi 'a föld lakóinak egy nagy sámánjuk volt' (Hajdú 1968: 74; erre a szer-