Nyelvtudományi Közlemények 103. kötet (2006)
Tanulmányok - Alberti Gábor: A szóképzéssel együttjáró vonzatszerkezet-változások rendszere [A survey of valency changes resulting from derivation] 75
intranzitív bemenet a (9a.2) átmenet-mintát követi: a bemeneti alak pozitív centrális szerepű argumentuma elhagyja a centrális keretet, így a belépő új argumentumnak egyből kettős polaritás jut; a kapott kimenet pedig újra egy intranzitív ASV.12 Intranzitív bemenet esetén a megjósolt (9a. 1) átmenet-mintázat is igen gyakori, ahol tehát a bemeneti ASV egyetlen centrális argumentuma csupán a pozitív centrális jegyet adja át az újonnan belépő argumentumnak, a negatívat megtartja. így tranzitív kimeneti alak jön létre: pl. telefonál -> megtelefonálja a hírt. Az új argumentum annak köszönheti létét, hogy a telefonáláskor „kibocsátott" mondatokból egy hírnek minősíthető koherens egység állt össze; az Ágens folyamatosan fenntartott, de nem szükségképpen valamilyen cél felé törekvő aktivitása tehát a kimeneti alakban már telikus eseményként ábrázoltatik: egy Páciens létrehozása a cél, mint a virágokat fon egy koszorúba —> fon egy koszorút átmenet-típusban. A (9a. 1) átmenet-mintázat rendkívül produktívan gyártja a hagyományosan áltárgyasnak nyilvánított ASV-okat is, amelyekben a tárgy „szótárilag nem vonzata az igének" (pl. Bene 2005). Például az intranzitív ASV-val kifejezendő úszási cselekvéshez képest (1. (11a) alább), számtalan tranzitív verzió hozható létre (llb-f): (11) a. Péter úszik. b. Péter (le)úszott öt kilométert. c. Péter átúszta a Balatont / körbeúszta a barlangfürdőt. d. Péter végigúszta a délelőttöt / három órát úszott egyfolytában. e. Péter ismét világcsúcsot úszott. f. Péter leúszta Pált. g-Péter összeúszott magának egy luxusvillát. h. Péter halálra úszta magát. Felmerül a kérdés: honnan is tudjuk, hogy „szótárilag" mi vonzata az igének. Az „áltárgyas" megközelítés annál is problematikusabb, mert éppen az inkrimipersze ezekben az esetekben nagyon megnehezíti a rendkívül erősen korlátozott szemantikai tartomány (mi fakadhat ki a szó szerinti értelemben?). 12 A bekezdés egyik példájáról eszünkbe juthat a gólyahírektől sárgálló rét folyamatos melléknévi igenévi kifejezés, amit három eddig tárgyalt képzésből rakhatunk össze, illusztrálandó a nyelv gazdaságának és összetettségének egyik fő forrását jelentő rekurzió jelenségét: sárgaA —> sárgálliky (a gólyahír) -> sárgálliky (a rét) -» sárgállóm (rét). Arra hívtuk tehát fel a figyelmet, hogy egy képzés kimeneti alakja egy másik képzés bemeneti alakja gyanánt szolgálhat, és kalkulációs eljárásunk segítségével az ASV-változást is folyamatosan nyomon követhetjük, azaz összerakhatjuk kompozicionálisan.
