Nyelvtudományi Közlemények 103. kötet (2006)

Tanulmányok - Alberti Gábor: A szóképzéssel együttjáró vonzatszerkezet-változások rendszere [A survey of valency changes resulting from derivation] 75

2. érkezett három vendég —> vendég érkezett -l+C -> N e. Péter borozik —» P. borozgat 0 0 A fenti (9) példasorban ezek után áttekintettük a (8) pontban lajstromba gyűjtött öt eset intranzitív bemenetű verzióit. Talán meglepő, de egy-egy tranzitív alapesetnek két-két „elfajult" átmenet-változat felel meg - elméletileg; és a példák tanúsága szerint a megjósolt verziók meg is valósulnak a magyar nyelvben. Az (a) típusban pozitív centrális szerepet kér egy nem centrális helyzetből érkező argumentum; intranzitív bemenet esetén kétféleképpen teheti ezt meg: vagy csak a pozitív pólust szerzi meg - megelégedvén a tárgyi szereppel (9a. 1), vagy egyből mindkét centrális szerepet elveszi a bemeneti egyetlen centrális szereplőtől (9a.2). A (9b) változatai ugyanezt mutatják szimmetrikusan: alanynak lép be egy új argumentum, vagy meghagyva a régi centrálisnak a tárgyi szerepet, vagy teljesen kilökve a centrális keretből. A (8c) és a (8d) eset intranzitív bemenet esetén egybeesik, az egyetlen centrális szereplő viszont kétféle sorsot kaphat: vagy kettős centrális szerepet írunk elő a számára - tulajdonképpen identikus átmenetet kapva, aminek ilyetén felfogása mellett majd az 5. szekcióban fogunk érvelni; vagy kitöröljük az egyetlen argumentumot a centrális keretből, teljesen kiürítve azt (szintén 1. majd az 5. szekciót). A (9e) azt mutatja, hogy - nem meglepő módon - az identikus átmenet „elfajult" esete az „elfajult" intranzitív bemenet esetén is bekövetkezhet. A következő három pontban áttekintjük a produktívnak és közel produktívnak minősített magyar képzéseket a függelékbeli táblázat segítségével, igazolandó, hogy valamennyi esetben meghatározza a kimeneti esetkeretet a kimeneti szófaj és az öt alapvető átmenettípus valamelyikébe való besorolás; az elfajult intranzitív bemenetű esetek számára pedig a tranzitív alapesetek alapján lehet egyértelmű besorolást adni, az egyes képzési operációk ugyanis nem a bemenet centrális keretének elemszáma alapján szortírozódnak. 3. Vonzatszerkezet-megőrző képzések Kezdjük az összefoglaló táblázat tanulmányozását az öt nagy szekció közül az elsővel, ahol argumentumok „előléptetésével" és „lefokozásával" még nem kell számolnunk, csupán az esetleges szófajváltás okozta formális centráliskeretváltozással. Ez utóbbi változás is minimális a bal felső cellában, ahol a bemeneti esetkeret lényegében megegyezik a kimenetivel az alapvetően igei jelleg megőrzéséből