Nyelvtudományi Közlemények 103. kötet (2006)
Tanulmányok - Alberti Gábor: A szóképzéssel együttjáró vonzatszerkezet-változások rendszere [A survey of valency changes resulting from derivation] 75
adódóan. A legidentikusabb átmenet pedig a -gAt képzőt jellemzi, amely egyáltalán nem vált szófajt: igéből igét képez, a bemeneti alanyi argumentum alany marad, és a bemeneti tárgyi argumentum tárgy marad (1. a fenti (8e) példát). Mint a * szimbólum jelzi a táblázatban, nincsen kizárva az intranzitív bemenet lehetősége sem (9e). Ugyanezt mondhatnánk el a -hAt képzőről is, ami azonban annyira produktív és kompozicionális jelentéshozadékú, hogy sokan már nem is tekintik képzőnek. A fenti (6c-e) példasorban nagyjából illusztráltam már a vonzatszerkezetmegőrző igenévképzéseket. A melléknévi, a határozói és a főnévi igenévképzések egyaránt képviseltetik magukat ebben a csoportban, ahol olyan finomabb módosulások következnek be, hogy a bemeneti Nominatívusz birtokosszerű alaknak adja át a helyét (6e), vagy nem is ölt hangalakot (6c); bár különleges konstrukciókban (6d) meg is őrződhet a Nominatívusz (NOM —» NOM / POSS / 0). A háromféle melléknévi igenév közül a folyamatos képződik vonzatszerkezet-megőrző ASV-átmenettel; illetve gyakran szó kerül (pl. Laczkó 2000b, 7.1.5.) a befejezett melléknévi igenévnek egy terjedőfélben lévő „újságnyelvi" változatáról, amelyik szintén megőrzi a vonzatszerkezetet (miközben előidejűséget fejez ki a folyamatos melléknévi igenév egyidejűségével szemben): a többieket leköröz-ő/x '-ött versenyző, a tegnap játsz7 -őr-ott csapatokTM Három képző képviseli a vonzatszerkezet-megőrző átmenetet a melléknévi szófajból az igeibe. Mivel a melléknévi esetkeret eleve „intranzitív", ezért itt nem is teszünk említést elfajult intranzitív bemenetekről. Gyakorlatilag egy alanyi argumentummal kell számolni a bemenetnél, ami meg is marad: pl. sötét a haja —> sötétedett a haja, zöld a rét —> kizöldült a rét, sárga a gólyahír —> sárgállik a gólyahír. Altalánosságban nem célja e cikknek a szemantikai módosulás feltárása, de illusztrációképpen megjegyezzük, hogy az említett példák közül az első kettőben egy x állapotáról szóló statikus kijelentés egy olyan dinamikus eseményszerkezetnek adja át a helyét, amely ennek az x dolognak a változását írja le és a bemeneti állapotleírás a kimeneti eseményszerkezet eredményállapotával azonosítható (Alberti - Ohnmacht 2005); míg az utolsó példa a bemeneti állapotleírást intenzionális dimenzióba helyezi (Alberti és Ohnmacht 2005): 'a beszélő erős benyomása, hogy a gólyahír sárga'. Megint más szemantikai kapcsolatok fűzik össze a főnévi bemenetű igeképzésre hozott példákban az azonos(ítható) x alanyi argumentumról tett bemeneti és 10 Majd rámutatunk, hogy a befejezett melléknévi igenévképzéssel „passzivizáló jellegű" (páciens-előléptetö) ASV-átmenetet valósítunk meg elsődlegesen; viszont gondot okoz, hogy az egyidejűséget és az előidejűséget a tranzitív bemenetű melléknévi igenévképzés esetében (ebből adódóan) nem tudjuk kellő mértékben megjeleníteni, miközben erre az intranzitív bemenetű esetben kínálkozik mód.
