Nyelvtudományi Közlemények 103. kötet (2006)

Tanulmányok - Horváth-Szulimán Zsuzsanna: A mari testrésznevek etimológiai vizsgálata [Etymological investigation of the Mari body-part terms] 44

17. kdőal 'derék' P B MK UJ C C JT kdőal, M kiőal, BJp. UP USj.US kiöál, JO V K kdőal 1. 'közép, középső'; 2. 'derék' (Beke 723); P B küőülnö, CK küöSlnö, P B M küőün, UP küődn (Beke 723-726) | ostj. tói | wog. kőfal', kat'Sl' | ung. köz, közép < PFU (*küt3) > őscser. *&<S ~ *küő- (MSzFE 379-380; UEW 163; Bereczki 1992: 15). 18. kSldmde 'köldök' P B M UJ C C CC JT kSldmde, MK kilimda, UP USj kilomdo, US £5/3m^, JO K kdhmdd, V kdbmDd. 1. 'köldök' (Beke 734). A kol 'kötő, húr, fogantyú' szó származéka. Az -wJe ritka denominális névszóképző (1. Bereczki 2002: 200-201). A cser. kvldmáe szó kol alapszavának etimológiája a következő: P B M UJ C C JT m, MK UP USj. US kii, JO V K kai 1. 'fogantyú'; 2. 'kötő, húr' alakban és jelentésben közli a kérdéses szót Beke (MNySz 3: 728-729). A 'köldök' jelentésű szó a 'kötő' jelentésváltozatból fejlődhetett. Az UEW (135) a fi. köysi (Gen. köyden) 'Strick, Seil, Tau' szóval veti egybe kérdőjellel a cseremisz szót. Azért használ kérdőjelet, mert a finn alapján kikövetkeztethető *ő > cser. / hangfejlődésre ez lenne az egyetlen példa. Ezért valószínűbbnek tartja, hogy a cseremisz szó tatár kölcsönvétel. Az SSA (II. 487) is a fi. köysi szóval tartja összetartozónak a cseremisz kdl-t. Legrészletesebben Bereczki foglalkozott a cseremisz lexémával. Szerinte is köze van a cseremisz szónak a fi. köysi-hez, ahogyan a SKES is állítja, továbbá a zürj. (WUo.) Sz. Pecs Lu kel, V Ud P k§v 'Bindfaden, Schnur, Band (zum Zubinden)'; votj. (Wichm) G kai 'Halsschnur' szavakhoz. Nem lehet azonban közvetlen a kapcsolat, mivel a finn szó alapján kikövetkeztetett szóbelseji *c5-nek egyetlen más estben sincs / folytatása a cseremiszben. Lehet azonban őspermi v. ősvotják kölcsönzés a cseremisz szó. Az őscseremiszre *kil alakot lehet kikövetkeztetni, s a permi szavak is palatális hangrendü őspermi alakra mennek vissza (1. ESK) (vö. Bereczki 1977: 62; 1992: 98-99; LU 41: 190.) A tárgyalt cseremisz szó 'húr' jelentését az azonos hangalakú tatár szó hatása alatt bekövetkezett jelentésbővülésnek lehet tartani. Rasanen ebben a jelentésben tatár kölcsönzésnek is veszi (1. TLC 37). 19. kSner 'könyök, alkar' BJp. UJ C C CN JT táner, P BJ kiner, K kdúer 1. 'könyök, alkar' (Beke 740-743) | mord.E kenere, kanir, M kener \ lp.N gár'dnjel, L kar'rjel \ fi. kyynara, kyynas (diai.) kyinara, kyynarpaa \ est. küünar, küünarpea \ wotj. gir-pum, gdrpurj | syrj. gir, gir^a \ ostj. köniji \ wog. kanyel' | ung. könyök (diai. könyék) < PFU