Nyelvtudományi Közlemények 103. kötet (2006)

Tanulmányok - Horváth-Szulimán Zsuzsanna: A mari testrésznevek etimológiai vizsgálata [Etymological investigation of the Mari body-part terms] 44

magánhangzója finnugor átírásban 5, ami korábbi /-re megy vissza, s ennek a cseremisz tatár jövevényszavaiban soha nincs и megfelelése (Bereczki 1994: 74). A csuvas nyelvjárásokban azonban van / ~ и váltakozás (Bereczki 1994: 78). A csuvasban viszont nincs meg az u-s cseremisz szó megfelelője. Bizonyára egy kihalt bolgár-török nyelvjárásból kerülhetett át a szó. А В curij-ßdlds stb. 'arc' (tkp. 'arc + fül') összetételhez hasonlóakat szép számmal találhatunk a rokon nyelvekben is (pl. m. arc < orr + száj), de a cseremisz példa első tagja idegen eredetű, ezért kései, belső cseremisz képződmény lehet. A cseremiszben ilyen még: kit-jol 'végtagok' (tkp. 'kéz + láb'); süm-moks 'belső részek, belsőség' (tkp. 'szív + máj'). 8. d'dlme 'nyelv' P BJp. CÜ d'dlme, В UJ CK С JT jSlme, US jdlmS, UP USj. jilmd, M d'ülmö, MK d'ülmö, JO V К jdlmd 1. 'nyelv' (testrész) (Веке 421) | lp.N njal'bme \ ostj. nahm I wog. пИ'эт, nehm \ ung. nyelv <PFU *nälmä > öscser. *jilmd; (MSzFE 480-481; UEW 313-314; Bereczki 1992: 10). 9. eröe 'comb' P В M С С JT erde, UP US USj. erőd, UJ örőö, MK JO V erőd, К ärod 'comb' (Веке 280); P В M V örőöi; MK örőui; UJ С JT örődz; С JO К örődz; UP öri. 1. 'oldal' (Веке 1737) | mord. E M ird'es \ lp.N der'te | wotj. urd, urd-li, urdes \ syrj. ord-li, orde, erde < PFP *ertä > őscser. *erőd ~ örőd-z; (MSzFE 498; UEW 625; Bereczki 1992: 47). A cseremisz örődz szónak nemcsak általában vett 'oldal', hanem testrész jelentése is van. Ezt bizonyítják Веке példái is, pl. UP öriyec wür lektes 'oldalából vér jön ki' (Веке uo.). A cseremisz erőé és örődz ugyanannak a szónak két változata. Az örődz változatban a -z képző (Bereczki 2002: 192-193). A rokon nyelvi megfelelők előfordulnak képzővel és képző nélkül is (1. örőöz). Az eröe ~ örődz típusú alternációra párhuzamul szolgálhat a cser. P В UJ JT sdldz, UP sildz 'derék' (Веке 2346) ~ (Wichm) M sil'e 'Rücken' (1. UEW 772); P BJp. MK sorz, MM sori 'arasz' (Веке 2467) ~ (Wichm) JU sor 'ua.' (1. UEW 448). 9a. örődz 'oldal' L. eröe. 10. jdidrjla 'nyakcsigolyák' К jezdn, UJ В BJp. M CÜ CK С JT jdzdn, MK jizirj, UP US Us}.jizdn, JO V jdzdn. 1. 'íz, izület': sü-jdzdn 'nyakcsigolya' (Веке 456—457) | fi. jäsen (>lp.N jcesän) I est jäse \ mord.E eine, M jäinä, äinä \ wotj. S К G joz, MU d'oz \ syrj. S