Nyelvtudományi Közlemények 103. kötet (2006)

Kisebb közlemények - Rédei Károly: Viszontválasz Vászoly Erik perújrafelvételnek nevezett válaszára [Answer to Erik Vászolyi's-so-called "retrial"-reply] 212

volt vita közöttünk. Lényeget érintő eltérés felfogásunkban e ragok történetiösszehasonlító magyarázatában van. Vászolyi mind a két esetragot az ablativusi *-ta ragból eredezteti (1970: 79 kk., 2004: 436). Hajói értem, saját felfogását modernnek véli, a vele szembenállókat pedig maradinak. Különösen elmarasztalólag nyilatkozik Uotila 1933-ban megjelent disszertációjáról (2004: 436, jegyzet), amelyben Uotila egyebek közt az egyszerű és gemináta zárhangok eltérő fejlődését tárgyalja. Vászolyi itt lépre ment: szerzőnk, akinek a hangtan gyenge oldala, abban a hitben él, hogy a kettős fejlődési sor csupán Uotilánál és Rédeinél fordul elő. Mielőtt továbbmennénk, lássuk, miről is van szó! A szóbelseji zárhangok fejlődésmódja a permi nyelvekben: 1) *p, *t, *k (első és második szótag között) > 0, olykor b, d, g (a második szótagnál hátrább: zürj. b, d, g, P p, t, k, votj.p, t, k). 2) Gemináta zárhangok: *pp, *tt, *kk> zürj. - votj. p, í, k. Ez nemcsak Uotilánál van így, hanem így van minden finnugrisztikai kézikönyvben (Collinder, Hajdú, Lakó, Lytkin et al. 1974: passim; 1. még Rédei 1988: 351 kk.). - Persze ma már többen úgy látjuk, hogy a gemináta zárhangok PU., FU, FP stb. kori erősödés útján keletkeztek (erre nézve 1. Banczerowski 1971: 49-64, 1969: passim; Rédei 1992-1993: 88 kk.). A permi prolativusragok eredetét - némi módosítással - ma is úgy látom, mint 1968-ban: 1) prosecutivus: zürj. -ed, P -et, -ef, votj. -eti, -iti stb. < PU *-ta/*-tä ablativusrag; 2) transitivus: zürj. -ti, votj. -ti, -t'i, -ki < FU *-tt3 (*-tta/ *-ttä) < *-ta/*-tä locativusrag + zürj.-votj. i < *j prolativusrag. 2. Néhány további észrevétel; ezek nem tartoznak szorosan a prolativusragok témaköréhez, de valahogy mégis rávilágítanak Vászolyi Erik kutatási módszerének hiányosságaira (nála persze amelioratív módon modern szemléletére, mivel a hangtan-hangtörténet - úgymond - dekadens-maradi kutatási iterület). A Px2Sg zürj. -id ~ votj. -id, -ed, Acc2Sg zürj. -t§ ~ votj. -te/-de, -ti/-di toldalékaikat hosszabb tanulmányban vetettem alá vizsgálatnak. Vászolyi felfogása (2004: 437 kk.) és saját eredményeim (Rédei 2000: 140 kk.) sok ponton megegyeznek, de minderről neki hosszadalmas és itt-ott mellébeszélő fejtegeté seiben Rip van Winklét követve nincs tudomása. A pf;rmi történeti és a finnugor összehasonlító hangtan Vászolyi számára -úgy láts.dk - valóban tabula rasa. Az általam idézett zürj. nird 'Landspitze' ~ kojt 'Balzplatz, Balz', továbbá lebed 'Gabel' ~ icet 'klein' viszonyáról hosszan értekezik (2004: 442-444) és közben „nem jön rá arra", hogy a d esetében eredeti * -t, míg a t esetében *-tt3 képzővel van dolgunk. Mindezt bírálatomban köztudottnak véltem (Rédei 1968: 172), ezért beértem a példák egybevetésével. Nem gondoltam volna, hogy Vászolyi számára ismeretlen, kellőképp meg nem világított t erületre tévedtem.