Nyelvtudományi Közlemények 103. kötet (2006)

Tanulmányok - Alberti Gábor: A szóképzéssel együttjáró vonzatszerkezet-változások rendszere [A survey of valency changes resulting from derivation] 75

jut; továbbá éppen a Pácienst tartalmazó intranzitív esetkeretü ASV-ok vethetőek alá ezeknek a képzéseknek, megerősítve a (20) fölött kimondott összefüggést a páciensi meghatározó faktorú átmenetekről: (24) a. Péter berúgott / odafutott Marihoz. / A rúd elgörbült. <NOM> = <-/+) (9d.l)| <NOM> = (-/+> b. Péter be van rúgva / *oda van futva Marihoz. / elgörbült rúd Gondolhatja persze valaki, hogy az intranzitív esetkeret Páciense már nem léptethető elő, hiszen a bemeneti ASV-ban is már kettős centrális szereppel bír. Ez tény, de az előléptető / lefokozó szabályok működését mindez nem zavarja formálisan, határhelyzetben identikusán funkcionálnak, a szófajváltással járó profit azonban realizálódik. Erről a befejezett melléknévi igenév esetében Alberti - Ohnmacht (2005) ír, a határozói igenév esetében pedig Alberti (1996, 1998b), illetve Alberti és Ohnmacht (2005). Ekkor a bemeneti ige eredményállapotának a kifejezése a cél Elvileg működhetne az intranzitív passzivizálás a (9d.2) átmenet-mintázat szerint is, eltörölve az egyetlen bemeneti argumentumot. A német állapotpasszív például így működik: Hier ist bis 23 Uhr getanzt [itt van 23.00 óráig táncol.PART] 'itt 23 óráig van tánc'. Mint Tóth (2000) rámutatott, egy nagyon szűk, de markánsan kijelölhető körben (háztartási munkálatok körében) a magyarban is képezhetünk így határozói igeneveket, kifejezetten Ágens-törlő meghatározó faktorral (és ezzel összhangban a bemeneti intranzitív igék alanya ilyenkor Ágens): (25) a. Mari néni kitakarított / megterített / beágyazott a hatosban. (NOM) = <-/+) ~/"(9d.2) о=<-/+> b. A hatosban ki van takarítva / be van ágyazva / meg van terítve. Visszatérve a reguláris (8d) átmenet-mintázatra, ezt három olyan képzéstípus formális megragadására tudjuk felhasználni, amelyek a főnévnek tulajdonított centrális keret sajátosságait használják ki; 1. (26-28) alább. A (26) elemzés olyan képzők működését képes szabályba foglalni, amelyeknek a kiindulópontja a főnévi centrális keret, azaz lényegében egy birtokos szerkezet. Aki gondos, például, annak van gondja (a felelősségére bízott dolgokra), és ez utóbbiból (1. (26a)) le is lehet vezetni a (26b) példasorban bemutatott előbbit. A gondtalan / gondatlan különbség abból adódhat, hogy a gond eleve felfogható pozitív és