Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Tanulmányok - Sipos Mária: Másodlagos egyezések az obi-ugor kori etimológiákban [Secondary correspondences in etymologies dating back to Ob-Ugric] 35

3. Kompromisszumos hangalakkölcsönzés A következő etimológia szoszvai vogul tagját nem lehet egyszerűen osztják kölcsönzésnek minősíteni. Benne egyrészt az ősvogul *ä folytatásaként várható szoszvai vogul 5 helyett ü-X találunk, ami nyilvánvaló osztják hatásra enged következtetni. Másrészt azonban a potenciális átadó északi osztják nyelvjárásokban az adatok kétszótagúak, míg a szoszvai adat egyszótagú. Szótagszámkülönbség ugyan a (ll)-ban is volt, azonban nem a feltehetőleg módosult kölcsönzött és a potenciális átadó alak között. (12) *mVnt 'korábban, az imént' É LO mönt, É Ni muntB, Kaz mgntí, О munti So munt Ny P VN monta, VS manta, LU mant К KU mont, KM КО таШэ D DN Ко munt T TJC mant Szurg. Trj J munt V-Vj VVj munt Valószínű, hogy az osztják adat befolyásolta a vogul szó hangalakját, ekkor Lanstyák István terminológiájával szólva kompromisszumos hangalakkölcsönzésről van szó. 4. Primer vagy szekunder egyezés? Az alábbiakban arra látunk példákat, hogy milyen körülmények nehezítik annak megállapítását, hogy a hasonló/megfeleltethető vogul és az osztják szavak megléte ősi egyezés vagy a mindennapos nyelvi érintkezések következménye-e. A bemutatandó etimológiában a hangtani kondíciók olyanok, amelyek esetében szinte lehetetlen a döntés. Nem segít a kérdés eldöntésében az első szótagi vokális (amely ugyanúgy visszavezethető a rekonstruktumban megadott hangokra, ahogy kölcsönzésre is vallhat), illetve a konszonánsok (amelyek nem változtak az obi-ugor elkülönüléstől kezdve lényegesen, ezért nem különböznek az átvételek hangmegfeleléseitől), mert a mai kép mindkét úton előállhatott.