Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Tanulmányok - Sipos Mária: Másodlagos egyezések az obi-ugor kori etimológiákban [Secondary correspondences in etymologies dating back to Ob-Ugric] 35

(4) Час 'madárfajta (fürj)' É LO So los É Ni lös, Kaz las, 0 las Ob Ш < osztj. Ny Р VN hs, VS las, LU las, los к киш.кмш D DNKo/ar' T Szurg. Trj lát, J lát V-Vj VVj /ar' Az (5)-ban ugyancsak az egyik vogul alak magánhangzójában található eltérés. Az alsó-kondai vogul fejlemény vokálisa várhatóan 5 lenne, ezzel szemben magánhangzója a kondai osztják alakkal hozható összefüggésbe (GOV 599). (5) *sVnk 'feketeréce' É LO So sUijki É Ni Kaz sínk Ny P s5nk, VN s5nk„ VS sön.k., LM s5nk к KU sink < osztj. КО sónk D: DN Ко sink т Szurg. Trj J л////: V-Vj VVj sink Hasonló átvételre példa a (6) (GOV 205), amelyben a vogul fejlemények a *jür, az osztjákok pedig a *jlr hangalakból magyarázhatók. A felső-lozvai és a szoszvai vogul jir adatok magánhangzója azonban nem a vogul hangváltozásokkal, hanem az északi osztják vokális hatásával magyarázható. (6) *jur/*jir 'véráldozat' É LO So jir < osztj. É Ni Kaz fir, 0 jir Ny P jur К KU KM.for DDN Fii KoPKrTs./7r т Szurg. Likr Mj Trj J VK jir, v-vj V Vj VT Vart jir, A nyelvi hatás irányát tekintve az előbbinek éppen a fordítottja játszódott le a (7)-ban. Az obi-ugor korra feltehető etimon ugyancsak két alakban adható meg, és a vogul magánhangzók ugyancsak *w-ra, az osztjákok pedig a *J -re vezethetők vissza. Itt azonban a jelek szerint az északi osztják adatot érte északi vogul