Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Tanulmányok - Maticsák Sándor: Az agglutinációval keletkezett mordvin képzőkről [On Mordvinian derivational suffixes of agglutinative origin] 7

vedunci 'boszorkányság' < vedun 'boszorkány'. Az alapszó sok esetben (Saari­nen szerint 47, ill. 41 százalékban) -то, -ma képzőt hordoz: efamoci 'élet, vagyon' < efamo 'élet' (efams 'éV),jomamoci 'elpusztulás' < jomamo '(elpusz­tulás' (Jomams 'elpusztul'), veckemaci 'szeretet' < veckema 'szeretet' (veckems 'szeret') - ezekben az esetekben a -ci képzős alak nem hordoz többletjelentést az alapalakhoz képest. (A fonotaktikailag különben problémamentes -si előtt a moksában kiesik а -то, -ma magánhangzója: jakamsi 'vándorélet', smekamsi 'okosság'). A vizsgált képző sokszor kapcsolódhat a -ks translativusragos26 alakhoz is: avaksci 'anyaság' < ava 'anya', jalgaksci 'barátság' < jalga 'barát', ojaksci 'ba­rátság' < oja 'barát', ol'aksci 'szabadság' < ol'a 'szabadság', pazoksci 'istenség' <paz 'isten', t'ejt'efksci 'lányság' < t'ejt'ef 'lány', ufeksci 'rabság' < ufe 'rab'. (A -ks egyébként ritkán más szófajú alapszóhoz is kapcsolódhat, pl. odksci 'fiatal­ság' < od 'fiatal', lamoksci 'sokaság; nagy mennyiség' < lamo 'sok'). A többi szófaj lényegesen kisebb szerepet kap e képző alapszavaként. Az alapszó néhány esetben lehet ige (caft'ci 'figyelmesség' < caft'ams 'értesít'), folyamatos szenvedő melléknévi igenév (efaviksci 'szükségesség' < efaviks 'szükséges, kellő', malaviksci 'közelség' < malaviks 'közeli', ul'iksci 'lehetőség' < ul'iks 'lehető'), határozószó, módosítószó (alkuksci 'igazság, valóság' < alkuks 'tényleg, valóban', áraséi 'nincstelenség' < aras 'nem, nincs'), számnév (vej­keksci 'egység, egyneműség' < vejke 'egy', lamoci 'sokaság' < lamo 'sok'), névmás (tonaci 'túlvilág' < tona 'az, amaz') (Lazar 1975: 209-211; Mészáros 1997: 237-239; Saarinen 2004: 337-339). A -ci termékeny képző, mert alapvetően minden szófajhoz - elsősorban a melléknevekhez - különösebb korlátozás nélkül kapcsolódhat. Az ide tartozó szavak között számos orosz eredetű is adatolható, ilyen az előbbiekben köz­readott anyagból pl. bednojci, bojkaci, cestnojci, nuzaci, smelci, tosnaci, tupojci, zadnojci stb. Új szavak létrehozásában is aktív, Saarinen (2004: 339) számításai szerint az e képzőt tartalmazó szavak közel egy százaléka tekinthető nyelvújítási szónak (azaz az alapszó szótárakból nem adatolható), pl. tastamazaci 'fösvény­ség' (vö. tastams 'felhalmoz, megtakarít'), peznakaci 'szívósság' (vö. peznams 'beleakad, beleragad'). E képző másik fontos jellemzője a gyakoriság. A korábban tárgyalt, már bi­zonyos mértékig agglutinálódott képzőnek tekinthető -pel' és -pel'ks néhány elő­fordulásával szemben a -ci a nemrég megjelent szótárakból több száz esetben 26 Oscar Lazar (1975: 207-208) szerint a -ks nomenképző, Bartens (1999: 107) és Saarinen (2004: 336) azonban translativusi formának tartja. Saarinen az 'olla/toimia jonakin' jelentést fő­ként azzal igazolja, hogy a -ks elemet tartalmazó szavak nagy része (erza: 65%, moksa 53%) élő­lényt jelentő szóra megy vissza, pl. avaksci 'anyaság', lomahksci 'emberség', gerojksci 'hősiség, hősiesség'.

Next

/
Thumbnails
Contents