Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Szemle, ismertetések - Hoffmann István: Fehértói Katalin : Árpád-kori személynévtár (1000-1301) [Katalin Fehértói : Onomastic register of the Árpád-era (1000-1301)] 300

Közismert dolog, hogy a magyar hely- és személynévi rendszer a története folyamán bonyolult, számos kérdésben nem könnyen átlátható kapcsolatban volt egymással. Az Árpád-korban különösen szoros volt e két részrendszer összefüggése és egymásra hatása. A személyneveknek a helynevekben való megjelenése (és fordítva) megteremti a lehetőséget a gazdagabb adatolásra, ám egyúttal a két névfajta szétválasztásának a nehézségeit is felveti. Fehértói Katalin ennek megfelelően felvette személynévtárába azokat a helyneveket és helyjelölő szerkezeteket is, amelyeknek az előtagja személynév. Beemelte a névtárba másrészt a puszta személynévből alakult, tehát a személynevekkel alakilag teljesen megegyező helyneveket is, ha az illető helynév biztosan személynévi eredetű és korábbi adata merült fel az addig legkorábbról ismertnél (9). A teljességre törekvés igénye miatt Fehértói e döntései érthetőek és bizonyos tekintetben kellően megalapozottak is, ám ezzel a szerző jelentős terheket is a vállára vett. Némely esetben persze teljesen egyértelmű a helyzet, hiszen ha egy helynévi adatban valamilyen földrajzi köznévvel együtt áll egy személynévként egyébként is számos esetben előforduló alak (in loco Lukazeg vocato ... in Lukatetheu), akkor semmi kétségünk sem lehet afelől, hogy a helynév kérdéses névrésze a személynevek között is adatként vehető figyelembe. Az adatok értékelésekor azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy míg a személynév közvetlen előfordulása viszonylag pontosan szól a nevet viselő személy és ezáltal a névhasználat kronológiai körülményeiről, addig a helynevekben szereplő, személyt jelölő szó akár évszázadokkal korábban élt néwiselőre is utalhat. Az ilyen típusú nevekkel kapcsolatban azt is meg kell jegyezni továbbá, hogy a névtár bevezetője szerint a szerző az adatok közé csak az olyan földrajzi neveket vette fel, amelyekben a személynévi előtag birtokos jelzős szerkezetben szerepel: Donkpotoka, Cheke zatuna (9). Mint a korábban idézett példák is mutatták azonban, ezek nemcsak jelölt szerkezetek lehetnek, s az ilyenekben a szintaktikai viszony gyakran pontosabban meg sem határozható. A névtárba való felvételnek ez persze önmagában nem lehet akadálya. A hasonló szerkezetű helynevekben található elemek megítélése azonban sokszor komoly nehézségeket vet fel. A Kanasfeldy, Pathkanteluk, Golombaya nevek előtagja személynév éppúgy lehet, mint állatot jelölő közszó, s ennek eldöntésében még azt is csak kevésbé lehet figyelembe venni, hogy Kanas személynevet ezen kívül nem ismer a névtár, Pathkan, Golomb viszont bőven előfordul benne (a Golombaya ráadásul a Peteray a névvel együtt szerepel). A sok Chaka személynév között említett Chakathowa, Chakato nevek együtt szerepelnek a Rasanthowa, Rasanto formákkal, amelyek viszont a Rasan névcikkében magukban állnak. Csakhogy a Csanád vármegyei adatokat Csaka és a közeli Razsán település határában említik, amelyek neve a későbbiekben is gyakran elő-