Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Tanulmányok - Maticsák Sándor: Az agglutinációval keletkezett mordvin képzőkről [On Mordvinian derivational suffixes of agglutinative origin] 7

egyik leggyakoribb képzője (a -ks mellett). Ugyanakkor - mint Mészáros Edit összefoglalásából (1997: 229) kitűnik - a mordvin grammatikák ellentmondásosan kezelik e szuffixumot: van, aki összetételi utótagnak tekinti (pl. Cygankin 1983: 72, 148; Kelin 1967: 65), s van, aki képzőnek minősíti (Cygankin 1980: 108; 1981: 51; 1983: 98: Serebrennikov 1967: 66). A -ci képzős elvont főnevek alapszava leggyakrabban melléknév. Sirkka Saarinennek a közelmúltban megjelent különféle szótárak (erza-orosz és moksaorosz nagyszótár, finn-erza szótár, Paasonen nagy nyelvjárási szótára, az erza és moksa helyesírási szótár, ill. az ezek alapján Turkuban nemrég elkészült szó végmutató szótár) anyagára támaszkodó számítása szerint az a tergo szótárba felvett 339 erza és 180 moksa -ci/-si képzős alak közül az erzában 53%-ra, míg a moksában 71%-ra tehető a melléknévi alapszavak aránya (az ingadozó, melléknévként és főnévként egyaránt tekinthető alakokat egységesen melléknévnek tekintette). Néhány példa: anokci 'kész volta vminek' < anok 'kész', befanci 'rossz volta vminek' < befan 'rossz', bojkaci 'gyorsaság' < bojka 'fürge', cestnojci 'becsületesség' < cestnoj 'becsületes', domkaci 'mélység' < domka 'mély', kastanci 'büszkeség' < kastan 'büszke', kemeci 'erősség' < кете 'erős', lavsoci 'gyengeség' < lavso 'gyenge', mazij ci 'szépség' < mazij 'szép', noskaci 'tompaság' < noska 'tompa', paroci 'jóság' < paro 'jó', sifeci 'öregség' < sife 'öreg', smelci 'bátorság' < smel 'bátor', sokorci 'vakság' < sókor 'vak', sozdaci 'könnyű volta vminek' < sozda 'könnyű', stakaci 'nehézség' < staka 'nehéz', sumbraci 'egészség' <sumbra 'egészséges', supavci 'gazdagság' < supav 'gazdag', tupojci 'tompaság' < tupoj 'tompa', vacoci 'éhség' < vaco 'éhes', vad'faci 'jóság' < vadra 'jó', valdoci 'világosság' < valdo 'fényes', vanksci 'tisztaság' < vanks 'tiszta', videói 'becsületesség' < vid'e 'egyenes, igaz', zadnojci 'mohóság' < zadnoj 'mohó' (Saarinen 2004: 334-335; vö. továbbá Mészáros 1997: 235-239). A melléknév eleve -j vagy -v képzős alak is lehet: jozovci 'ravaszság, furfang' < jozov 'ravasz, ügyes' (jozo 'érzés, tudat'), kezejci 'harag, gonoszság' < kezej 'haragos, gonosz' (kez 'harag, méreg'), pit'nejci 'drágaság' < pit'nej 'drága' (pitne 'ár, érték'), pfevejci 'okosság' < pfevej 'okos' (pfev 'ész, értelem'), salovci 'sósság' <salov 'sós' (sal 'só'), vijevci 'erősség' < vijev 'erős' (vij 'erő'). -Tagadó értelmű melléknév: amazijci 'csúnyaság' < amazij 'csúnya' (mazij 'szép'), avanksci 'tisztátalanság' < avanks 'piszkos' (vanks 'tiszta'). Fosztóképzős melléknév: jarmaktomoci 'pénztelenség' < jarmaktomo 'pénztelen' (jarmak 'pénz'), vijtemeci 'erőtlenség' < vijt'eme 'erőtlen'. Az alapszavak második legnagyobb csoportjába a főnevek tartoznak. Saarinen számításai szerint (2004: 336) az erzában a korpusz 37%-a, a moksában 21%-a sorolható ide. Néhány példa: kozaci 'gazdagság' < koza 'gazdag (ember)', nuzaci 'szükség, szegénység' < nuza 'szükség, szegénység', ojaci 'barátság' < oja 'barát', ol'aci 'szabadság' < old 'szabadság', uradéi 'rend' < urad 'rend',