Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Szemle, ismertetések - Rédei Károly: Vászolyi-Vasse, Eric : Syrjaenica I-III. 296

zik izsmainak nevezni az Izsma mellett, a Kanyin- és a Kola-félszigeten, valamint az Alsó-Ob vidékén beszélt nyelvjárásokat. Ezzel kapcsolatban ezt írom: „Lasuk szovjet etnográfus kutatásaiból tudjuk, hogy a zűrjének a XVI-XVII. században kezdték benépesíteni az Izsma és a Pecsora folyók vidékét" (Rédei 1962: 94). Következésképpen a Kola-, Kanyin-félszigeti és a szibériai zűrjén települések nem lehetnek régebbiek a XVIII. századnál. A XL-XLIV. lapok az informánsok (nyelvmesterek) adatait tartalmazzák. Ezt követi a köszönetnyilvánítás, a rövidítések jegyzéke és a bibliográfia (XLVXLVII). Az első kötet a következő nyelvjárásokból közöl szövegeket (elbeszélések, népmesék, énekek stb.): 1. Upper Izhma (Felső-Izsma), 51-142; 2. Lower Ob (Alsó-Ob), 145-220; 3. Kanin Peninsula (Kanyin-félsziget), 223-281; 4. Upper Jusva (Felső-Jusva), 285-312; 5. Middle Ihva (Közép-Inyva), 315-430; 6. Udora, 433-577. Mindegyik nyelvjárási szövegrészhez jegyzetek és kommentárok csatlakoznak. Vászolyi szerint a közép-inyvai nyelvjárásban a (v) frikatívának két allofonja van: v és w. Az én déli permják szövegeimben ugyanez a helyzet (Rédei 1978: 471-472). A két allofont Vászolyi a szövegekben jelöli, én nem. A w intervokalikus helyzetben kiesik: oa ~ owa 'élek', suae ~ suwawe 'áll' (Rédei passim, Vászolyi passim). Vászolyi (316. 1.) megállapítja, hogy egyikünk sem végzett laboratóriumi vizsgálatokat (való igaz!), éppen ezért nem tudom, hogy mennyi az alapja nála a gégezárhang [?] meglétének. 3.2. A Syrjaenica második kötete a Kolva-Usza (voltaképpen Alsó-Kolva, Alsó-Usza és Közép-Pecsora) vidéki nyelvjárásokat mutatja be. Ezt az izsmai típusú nyelvjárásterületet - mint erről már szóltam - Vászolyi Erik fedezte fel a tudomány számára. A zűrjén (komi) lakosság genetikailag jurák-szamojéd eredetű. A jurákok számára a letelepülés életmódváltozással és nyelvcserével járt együtt. Emikai egyveleg keletkezett a jurák többségből és a zűrjén kisebbségből. A lakosság ma zürj énül beszél. A nyelvváltás ellenére a jurák örökségből sok minden megőrződött: népszokások, folklór, nagyszámú jurák jövevényszó. A letelepült és zürjénül beszélő jurákok magukat kominak hívják, az idegenek jaran, Kolva-jaran névvel illetik őket. A jurákul beszélők neve vyenci, ők magukat nyenyeceknek tekintik. A nyelvjárás izsmai jellegére utal a c, j ~ fd' váltakozás. A morfológia és szintaxis tipikusan izsmai vonásokat mutat. A szövegek műfaji megoszlása: elbeszélések, epikus énekek (szagák), népmesék, lírai dalok. A szövegekhez alapos jegyzet- és kommentáranyag csatlakozik. 3.3. A Syrjaenica harmadik kötete a felső-vicsegdai (Upper Vychegda) szövegeket tartalmazza. A Felső-Vicsegda problematikus nyelvjárásterület, mivel heterogén nyelvjárások és alnyelyjárasok tartoznak ide. A szövegek az alábbi helyekről valók: Kortkeros, Pezmog, Máza, Nebdin, Storozevsk. A FV nyelv-