Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Tanulmányok - Maticsák Sándor: Az agglutinációval keletkezett mordvin képzőkről [On Mordvinian derivational suffixes of agglutinative origin] 7

Iánk',pel'kserí-pel'ks 'részenként' (Abramov 2002: 362; ERS 468, MdWb 1602). Nem szerepel sem Cygankin, sem Serebrennikov, sem mások által vizsgált (fél)képzők között, azonban mégis érdemes e listára felvenni ezt a lexémát, mert egyértelműen az agglutináció jegyeit mutatja. A kérdéses szóelem maga is képzett szó, a fentebb tárgyalt pel' 'fél' -ks képzős származéka (a -ks az egyik legproduktívabb denominális nomenképző a mordvinban). A pel'ks előtagként, ill. továbbképzett alak kiindulópontjaként nem funkcionál, néhány szintagmában/alárendelő összetételben azonban megtalálható: pfapelks 'fejrész' (<pra 'fej'),pfavtpelks 'fő része vminek' (<pfavt 'főnök'), valón pel'ks 'szótag' (< val 'szó'). Vannak olyan lexémák, melyekben a pel'ks elvesztette eredeti jelentését, s kiüresedve absztrakt képzővé vált: coponbel'ks 'sötétedés, szürkület' (< copoda 'sötét'), ikel'epel'ks 'homlokzat' (< ikel'e 'elöl, előtt'), nartnemapel'ks 'törlőgumi, radír' (< narthema 'törlés'), peft'pel'ks 'környezet, környék' (< pert' 'át, keresztül'), sed'ejbetks 'kedves, drága' (< sed'ej 'szív'). Meglehet, hogy eredetileg ezek a szavak a pel' elemű lexémák csoportjába tartozhattak, ezt a coponbel'ev 'sötétedéskor', ikelepel'ev 'a jövőben\pert'-pel'e 'körül' szerkezetek bizonyítják. Ez esetben a -ks csak utólag „ragadhatott rá" e szavakra. A pel'ks mint képző tehát deszemantizálódott, alapszavával való jelentésbeli kapcsolatát elvesztette; képes absztrakt fogalmak megnevezésére; a példák kis száma ellenére is megkockáztathatjuk, hogy változatos szemantikai körhöz tartozó alapszavakhoz kapcsolódhat. F) Képzőnek tekinthető elem A képző és az alapszó kapcsolata teljesen megszakadt, a képző teljes szemantikai szabadsággal rendelkezik, s minden megkötöttség nélkül képes létrehozni új, elvont jelentésű szavakat - e képzővel gyakran jönnek létre szavak, idegen és nyelvújítási szavakhoz egyaránt képes kapcsolódni. 19. ci/si 'nap (Tag, Sonne)'.25 Önálló szóként is, összetételek elő- és utótagjaként is él: cil'isema 'napkelte', civalgoma 'napnyugta', cinzaramo 'napraforgó', ill. cacomaci 'születésnap', ineci 'húsvét', ned'l'aci 'vasárnap', trudoci 'munkanap', t'eci 'ma'. Előtagként tehát a 'nap mint égitest', utótagként pedig a 'nap mint időegység' jelentésben szerepel (Mészáros 1997: 233). E szó a mordvinban nomenképzővé agglutinálódon:: ma az elvont főnevek 25 FU kecä 'Kreis, Ring, Reifen' > fi. kehä 'Kreis, Umkreis, Kreislinie', é. keha 'Körper, Rumpf; Gefäß, Geschirr', cser. keco 'Sonne, Tag', votj. kic, kis 'Schlinge, Schleife', zürj. kic 'Ohrring; Mondhof, Sonnenring; Schlinge', osztj. köc 'Ring am Ende des Schneeschuhstockes', vog. küs 'Regenbogen', ?m. kegy, kegyelet (UEW 141).