Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Szemle, ismertetések - Duray Zsuzsa: Kovács Magdolna : Code-Switching and Language Shift... 288

Kovács Magdolna: Code-Switching and Language Shift in Australian Finnish in Comparison with Australian Hungarian Ábo Akademi University Press, Turku. 2001. 250 o. A többnyelvűség jelöletlensége azt jelenti, hogy legtöbbünk számára léteznie kell két vagy több olyan nyelvnek, nyelvváltozatnak, amelyek közül bizonyos kommunikációs helyzetben az interakció sikere érdekében kénytelenek vagyunk választani (Wardhaugh 1995: 89). A kódváltást többen többféle szempontból határozták meg attól függően, hogy a jelenség pszicholingvisztikai, szociálpszichológiai, szociolingvisztikai vagy tisztán nyelvi oldalát világították meg. Grosjean meghatározása szerint a kódváltás nem más, mint „két vagy több nyelv váltakozó használata ugyanazon megnyilatkozáson vagy diskurzuson belül" (Grosjean 1982: 145). Kódváltás jellemzi az emigrációban élők nyelvhasználati normáit is. Az általuk használt kontaktusváltozatot - a részleges nyelvelsajátítás vagy nyelvvesztés miatt - nyelvrendszerbeli változatosság jellemzi, amelynek feltárása számos kutatás tárgyát képezte már (vö. Haugen 1950, Clyne 1967, Blom és Gumperz 1972). Kovács disszertációjában a kód váltások fajtáit vizsgálja az Ausztráliában élő finn és magyar emigránsok nyelvi repertoárjában. Dolgozatában az ausztrál-finn [AF] változat elemzésére összpontosít és párhuzamot von az ausztrál-magyar [AM] változattal. Célja, hogy a kontaktusváltozatok vizsgálatával bebizonyítsa, hogy az AF és az AM nyelvrendszerbeli sajátosságaiban változást, és nem véletlenszerű váltakozást érhetünk tetten. Tehát felhívja a figyelmet a kódváltás szerepére a nyelvcserében. Érvelésének támogatására mutatja be azt a kódváltást folyamatként értelmező modellt, amely alkalmas lehet a mátrixnyelvtől való eltávolodás mértékének mérésére egy olyan emigráns beszélőközösségben, ahol a nyelvcsere éppen folyamatban van. A szerző az interjúk segítségével gyűjtött anyagban a kódváltás grammatikai jellemzőit és pragmatikai funkcióit vizsgálja. A nyelvek közötti érintkezés szinkrón változatossága legkönnyebben a többnyelvű beszélő nyelvhasználatában érhető tetten. Ennek legfeltűnőbb jellemzője a kódváltás. Kovács az alábbi hipotézisek alátámasztására tesz kísérletet: (1) a kódváltás hasonló morfológiai változásokat indukál két morfológiai szempontból egyező felépítésű nyelv rendszerében, (2) összefüggéseket fedezhetünk fel a kódváltás következtében létrejövő strukturális egyszerűsödés, a másodiknyelv elsajátítása és a nyelvvesztés között. A kódváltás három nyelvészeti szempontú típusát szokás vizsgálni attól függően, hogy a megnyilatkozásban hol foglalnak helyet: (1) mondaton kívüli, (2) mondatok közötti és (3)