Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Szemle, ismertetések - Duray Zsuzsa: Kovács Magdolna : Code-Switching and Language Shift... 288

mondaton belüli kódváltás (cf. Poplack 1980, vö. Bartha 1999). A fentiek közül Kovács a mondatokon belüli kódváltás szabályszerűségeinek vizsgálatával kíván választ kapni kérdéseire. Emellett nem hanyagolja el a kódváltás pragmatikai funkcióinak elemzését sem, amelyeket összevet a strukturális változásokkal. A vizsgálat elsődleges célja pedig az, hogy felépítse azt a modellt, amely univerzálisan ugyan nem érvényes, de hasznos eszköz lehet a kódváltás és a nyelvcsere összefüggéseinek kutatásában, elsősorban az agglutináló nyelvek esetében. A bevezető fejezetben alapos áttekintést, értékelést kapunk a kódváltás, a nyelvcsere, a nyelvfermtartás, a nyelvvesztés, a nyelvhalál szakirodalmáról. Mivel a kódváltás vizsgálatában a lexikon változásának megfigyelése elsőrendű fontosságú, a szerző kitér a kölcsönzés elméleti és terminológiai problematikájára. Végül a nyelveseremodellek közül a „Matrix Language Frame Model" és „Matrix Language Turnover Hypothesis" néven ismert, Myers-Scotton (1999) által kidolgozott modellt, valamint Auer (1999) elméletét és a Thomason-Kaufman (1988) modellt tartja példaértékűnek. A 2. fejezetben a szerző körüljárja az AF és AM kontaktusváltozatok kialakulásának társadalmi és történeti hátterét, amelyet a szakirodalom bemutatása követ. A szerző itt kitér azokra a nyelvi és nyelven felüli tényezőkre, amelyek meghatározzák a nyelvkontaktusokat Ausztráliában. Ausztrália az ott beszélt nyelvek számát tekintve a világ talán legtarkább kontinense, ahol a nyelvi és kulturális pluralizmus ma már norma; a 48 őshonos nyelv mellett 200 másik nyelvet beszélnek. Az angol a nemzeti és többségi nyelv, amely mellett például finn és magyar anyanyelvű emigráns kisebbségi közösségek is élnek. A finn bevándorlók legnagyobb része az anyaországot elsősorban gazdasági okokból elhagyva az 1960-70-es években telepedett le Ausztráliában. Számuk ma meghaladja a 8.000-et. Mint köztudott, a magyarok az 1956-os forradalmat követő időszakban menekültek el Magyarországról nagyobb számban. Ausztráliában ma mintegy 25.000 magyar él az ország nagyobb városaiban. Mindkét kontaktusváltozat tehát viszonylag fiatalnak mondható. A finn és magyar nyelvi helyzetet Kovács (Tandefelt 1988 alapján) három szinten elemzi: társadalmi, közösségi és egyéni szinten. Megállapítja, hogy bár az állam támogatja a kisebbségek nyelvfenntartási törekvéseit, és a közösségek is aktívan részt vesznek a nyelv és a kultúra ápolásában, a nyelv fennmaradásának kérdése leginkább az egyén anyanyelvi kompetenciájától és nyelvválasztásától függ. Az egyén szintjén a nyelvromlás egyértelmű jelei mutatkoznak, elsősorban a második nemzedék kontaktus változatában. A nyelvcsere mindkét emigráns beszélőközösségben elkerülhetetlennek látszik. Sem az AF, sem pedig az AM nem rendelkezik jelentős háttérirodalommal. A magyar kontaktusváltozatait mind emigráns, mind pedig őshonos közösségekben