Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)

Tanulmányok - Maticsák Sándor: Az agglutinációval keletkezett mordvin képzőkről [On Mordvinian derivational suffixes of agglutinative origin] 7

E) Már képzőnek tekinthető, elvont viszonyok jelölésére képes elem E csoportnak még az alapszava is élő nyelvi elem, azaz önálló szóként is, más képzések kiindulópontjaként és összetételek részeként egyaránt létezik és produktív; az alapszó és a képző kapcsolata még nem homályosult el teljesen (mindemellett a képző még csak néhány szóban figyelhető meg). 15. -meze embereket jelölő gyűjtőképző: Vasamezen 'mindenki, aki Vaszilijjel (van), Vaszilijék', Ohfamezen tevést t'ejiz 'mindenki, aki Jefrejjel (volt), a dolgát elvégezte'. A személynevekhez járuló képző után genitivus/melléknévképző áll: Sefgejmezen, Maksimmezen (Cygankin 1996: 22; Eízan kel' 47). A képző a meze 'mi, micsoda' alapalakból alakult ki (MdWb 1209; vö. m. mind, minden, mindenki). - Használata rendkívül korlátozott, nem tűnik gyakori alaknak, ám egyértelműen képzőnek tekinthető. 16. -ni —ne asszonynévképző: Vaskanize, Vananize (Erzan kel' 47), Pet'aneze, Vasaneze (Cygankin 1981: 20), Igajnize, Ivannize, Veckajnize (MdWb 1401). A rendelkezésemre álló adatok alapján úgy tűnik, a férj nevét követve birtokos személyragot vesz fel. A ni 'feleség, asszony' jelentésű önálló szóból alakult (vö. ozavtize fiinde 'Hess seine Frau sich setzen', nint'epazos ist'a kortas 'zu der Frau sprach Gott so', MdWb 1401; niks sajems 'feleségül vesz'). Cygankin (1981: 20; 1996; 21) említést tesz e képző moksa megfelelőjéről, az afvä (рьвя) 'feleség' szóból alakult -fä szuffíxumról is: Petra-fä 'P. felesége', Sfepan-dfä 'S. felesége', Vasa-fä 'V. felesége'. A -ni funkciója részben hasonló a m. -né képzőéhez, ám annál korlátozottabb, hiszen nem járulhat foglalkozásnevekhez. Az alapszó szemantikai behatároltsága miatt e szuffixum nehezen képes absztrahálódni, kapcsolódási szabadsága kicsi, az alapszó jelentésétől pedig egyáltalán nem szakadt el. 17. pelVpäV.22 A mai szótárakban e szó 'fél' jelentésben

szerepel: pel' l'itra 'fél liter', pefci 'fél nap', pel' ije 'fél év' (Abramov 2002: 361-363; ERS 468; EMSz 223), Paasonennél azonban e címszó alatt а 'сторона, Seite' jelentést találhatjuk:23 M

ta al'äs ta päl'dfi 'dieser Mann ist von dieser Seite' (MdWb 1597). Összetételek előtagjaként (pel'gel' 'beszédhibás [tkp. félnyelv]', pel'gov 'félhold', pel'eve 'éjfél', pel'evel'e 'fél falu') és határozószó/névutó kiindulópontjaként (pele 'oldalt', pel'ev 'oldalra', pel'd'e 'oldalról, felől', pel'ga 'vmi oldalán (prol.)', pel's 'félbe, részben') viszonylag produktív. Képzett szó alapszavaként is él:pel'ks 'rész, részlet'. PU *pälä 'fél; Halb' > ?fi. pieli, lpN baelle, cser. pel, votj. pal, zürj. pej, osztj. pehk, vog. päl, т. fél; jur. pele, tvg.fealea, szelk. palai (UEW 362). 23 E

kettősség oka az, hogy az előmd. *peh 'oldal' és *pälä 'fél' később alakilag egybeesett (Keresztes 1986: 108).