Nyelvtudományi Közlemények 102. kötet (2005)
Tanulmányok - Maticsák Sándor: Az agglutinációval keletkezett mordvin képzőkről [On Mordvinian derivational suffixes of agglutinative origin] 7
jár, mivelhogy az alapalak önálló szóként is, összetételekben is élő, produktív lexéma, továbbá a képző és az utótag elkülönülését gyorsító hang- és alaktani változások (az általános elvű zöngésülést leszámítva) még nem történtek meg. A képzősülést elősegítheti, hogy a vizsgált előtagok viszonylag változatos szemantikai körbe tartoznak, a szemantikai háttér tehát biztosítva van. A pra képzőként produktívnak tűnik, orosz eredetű alapszót ugyanakkor nem találtam. 14. -pe20 1. 'vminek a vége (térben)': kin pe 'az út vége', pikspe 'kötélvég'; 2. 'vminek a vége (időben)': felen pe 'a tél vége', majen pe 'május vége' (Abramov 2002: 356: ERS 463: MdWb 1571). Ape használati köre és produktivitása lényegesen kisebb, mint a vele bizonyos mértékig azonos szemantikai tartalmat képviselő pra szóé. Cygankin (2000a: 130) a mai erza irodalmi nyelvben mintegy 70-re becsüli a pra előtagú összetételeket, ezzel szemben a pe előtagként szerinte csak a pescuvto (~ pevcuvto)lpesdfta 'nyél nélküli serpenyő felemelésére szolgáló csipesz, fogó' szóban fordul elő.21 Valójában ez az adat nem is tartozik ide, hiszen ennek etimológiája más: pes- < FP * piste 'csipesz; fenyőfáklya tartója', vö. fi.pihti, lpN bäs'tä, zürj.pes, pesa (UEW 733; Keresztes 1986: 110). A képzett szavak között csak a fosztóképzős alakot tüntetik fel a szótárak (pevt'eme 'végtelen'), belőle alkotott határozószó a pecek 'sorban', pecek-pecek 'egymás mögött',pes 'végig',ped'e-pes 'elejétől a végéig'. Összetételek utótagjaként 'vminek a vége' jelentést hordoz: kodstpe 'szövet, anyag vége' (< kodst 'vászon, szövet'),pfape 'az ágy feje, fejrésze' (<pra 'fej'), vel'epe 'a falu vége' (< vele 'falu'). A képzősülés kezdeti szakaszában még többékevésbé tettenérhető az eredeti jelentés, de már megindul az absztrahálódás, pl. kerbe 'háncsdarab' < kef 'kéreg, háncs', ozape 'kézelő, felhajtás ruhaujjon' < oza 'ruhaujj' (vmilyen tárgy megnevezése); ikel'cpe 'földsáv' < ikelce 'elülső', kust'embe 'feljáró, lépcsőtornác' < kust'ema 'lépcső', vajgel'be 'verszta, kilométer' < vaj gel' 'hang' (hely, távolság megnevezése). A harmadik csoportba a már elvont jelentésű szavak tartoznak, ezekben a -pe már egyértelműen képzőnek tekinthető, pl. sel'mepe 'látókör' < sel'me 'szem', valbe 'ígéret' < val 'szó', mastomape 'halál, pusztulás' < mastoma 'megölés, elpusztítás'. A pe önálló szóként, ill. összetételi előtagként, képzett szavak kiindulópontjaként nem gyakori, nem produktív elem, így sokkal könnyebben veszhet ki a szókincsből, s ezáltal sokkal könnyebben válhat képzővé, mint a (részben) hasonló jelentésmezejű, de produktív, gyakori pra elem. 20 PU *pärje 'Kopf, Haupt' > fi. pää, ?lpN bagne, votj. punt, zürj. pon, vog. pärj, т. fej, ?jur. pa, tvg./ea/(UEW365). 21 Paasonen szótárában szerepel még: pekuro 'a falu vége' (< kuro 'utca, környék, hely'), pemastuma ci 'a pusztulás, halál napja' (< mastuma, mastoma 'megölés, elpusztítás'), pevasca 'bizonyos távolságra' (< vasolo 'távol') (MdWb 1573).
