Nyelvtudományi Közlemények 101. kötet (2004)

Tanulmányok - Widmer Anna: Szemantika, jelentésváltozás és mitológia [Semantics, meaning change and mythology] 7

3. Yama, Manu(-sa), a vérfertőzés és a tabu 3.1. Indoiráni tudnivalók Mint fentebb említettem, az indoiráni hagyományban Yama, ill. Yama személyéhez és az ikermítoszhoz egy további komplex témakör kapcsolódik, a vérfertőzés (av. x'aetuuadaba-, középperzsa xwedödah), amely a szövegekben egyrészt ideális állapotként jelenik meg, másrészt viszont elítélendő életformaként (az ind hagyományban 1. a Rgveda X. énekét).9 Főképp az iráni szövegekben kerül előtérbe ez a téma - az ind szövegekben kevésbé (vö. Boyce 1975: 93), de ott is megtalálható (vö. Oldenberg: 283). Yamá-ről kiderül, hogy vétkezett az isteni rendelkezések (óind rtá-, aveszta asa-) ellen (vö. Christensen 1934: 3 kk.). Hogy pontosan mi is volt ez a vétek, az nem derül ki egyértelműen (vö. Boyce 1975: 93). Ennek folytán Yama elveszti fejedelmi fényét, a többiek elüldözik és a végén meg is ölik. Az indoiráni mitológiában a fent leírt témakörrel szorosan összefügg Manu, ill. Mauusa személye (vö. Boyce 1975: 96). Manu vagy Manusa ugyancsak az első ember szerepében jelenik meg, ami nyilvánvalóan egy másik hagyományból ered. Talán azért került bele a Кэшл-mítoszok körébe, mert a vérfertőzés vagy más vétkek révén bukott Yama-t bizonyos módon helyettesíteni kellett. Mindazonáltal feltűnő, hogy mind az ind, mind pedig az iráni szövegekben fellelhető Manu, ill. Manusa személye, tehát valószínűleg nem egyszerű lineáris helyettesítésről van szó, hanem egy a Fama-tradícióval párhuzamosan létező hagyomány előtérbe kerüléséről. 3.2. Az ugor *тапсз és az obi-ugor frátriák A finnugrisztikában Munkácsi tevékenysége óta köztudott, hogy ez a Manu ill. Manusa valószínűleg átkerült az ugor nyelvekbe vagy alapnyelvbe, 'ember' jelentésben; megtalálható a magyarok és vogulok önelnevezésében, valamint az egyik obi-ugor frátria nevében (1. ÁKE 454- 456; Korenchy 1972: 60; TESz 816 k.; legutóbb Gulya 1997). Harmattá János egy másik etimológia mellett kardoskodik, mivel szerinte az iráni eredeztetés téves: „Egy másik ellenvetés lehetne a Maaaíoi (<*тапсз) népnévnek az ősmagyarokra történő vonatkoztatása ellen az az újabb feltevés, [utalás Gulya 1997-re - W. A.] hogy a magyar (< *magyer) népnév a maga egészében iráni eredetű, éspedig az avesztai Manus.ciQra-, középperzsa Manücihr, Manuscihr név átvétele. Ennek a szellemes feltevésnek azonban áthidalhatatlan 9 A

vérfertőzés számos nép mitológiájában és folklórjában fontos szerepet játszik, vö. pl. Brewster 1972.