Nyelvtudományi Közlemények 101. kötet (2004)

Kisebb közlemények - Aradi András: Egy emotív jelentésű igecsoport néhány nyelvhasználati sajátossága [On some characteristics of a group of emotive verbs] 152

b. Fontos számunkra, hogy meg legyenek elégedve a javaslatainkkal. Állításait ügyesen védelmezi anélkül, hogy meg lenne győződve megalapozottságukról. c. (A két ige angol megfelelői alapalakban és igeneves formában) megelégszik megelégszik vmivel - be satisfied/contented with | meg van elégedve vmivel/vkivel - be pleased/satisfied with sg/sy meggyőződik 1. meggyőződik (bizonyosságot szerez vmiről) - make sure of sg 2. meg van győződve vmiről - be convinced/persuaded of sg 3.2. Ennek alapján azt mondhatjuk, vannak olyan jelentések, amelyek igei szóalakkal szótározódnak, de valós használatuk során igenévként kerülnek be a mondatba, vagyis a szótári igéhez potenciálisan tartozó teljes paradigmát - adott jelentésben - a létige és határozói igenévi szerkezet valósítja meg (ezzel el is különítve a másik jelentéstől). Az idő, mód személy, szám a létigén jelölődik. Úgy gondolom, ennek a szabályszerűségnek az erősségét bizonyítja az is, hogy a mellékmondatokban a felszólító módú (konjunktívuszi) és feltételes módbeli használatuk is az igeneves formát kívánja meg: (14) b. Az angollal való összevetés, melyhez a Magay - Országh-féle kéziszótárt használtam, további illusztráció ahhoz, hogy a használat szintaktikai szintjén is megmutatkozó eltérések egyben világosan elkülöníthető jelentéskülönbségek kifejezői e két ige esetén, (14) c. pont. Itt megfogalmazhatjuk azt az összefoglaló általánosítást, hogy a létigés határozói igeneves szerkezet éppen idő, mód stb. jelölőképességénél fogva képviselheti az igei paradigmát, ill. adott használatban beépülhet a paradigma meghatározott részletébe, ahogy azt a bemutatott emotiv igecsoporttal kapcsolatban láttuk. 4.1. Ezek után természetes módon vetődik fel a kérdés: vannak-e, ill. melyek azok a további intranzitív igék, amelyek legalább jelen idejű használatukban az érzelmi viszonyulást kifejező igékhez hasonlóan viselkednek, és milyen rendszerezést lehet megvalósítani közöttük. Azt hiszem, nem kell különösebb utána gondolás ahhoz, hogy soroljuk az ilyen típusú igéket vagy szerkezeteiket: elfárad - el van fáradva; elsápad - el van sápadva; kimerül — ki van merülve; meghízik - meg van hízva; élettelen/nem személyt jelölő alanyokkal: behorpad - be van horpadva; elhervad - el van hervadva. Részletezőbb elemzés nélkül is mondhatunk annyit, hogy ezen igék alapvetően valamilyen - minőségileg/mennyiségileg jellemezhető - fizikai állapotváltozásra, ill. magának az állapotnak az (esetleg tartósabb) meglétére utalnak. Az emotiv igecsoporttól elkülöníti őket például az, hogy nem tartozik hozzájuk vonzatszerű okhatározó, és nem hogy kötőszóval, hanem mert kötőszóval kapcsolt